Tényleg megéri gyereket szülni?

Én szeretnék csak a feltételezéseidre válaszolni…. Természetesen ez az én esetem, ahány nő annyi… de nincsen kőbe vésve ha szülsz utána az egész tested megváltozik.

1. Se a bőröm , se a testem nem változott. Szülés után másfél hónappal ugyanúgy néztem ki mint szülés előtt. Szerencse? Genetika? Mindkettő? Nem tudom! Az én esetemben így alakult.

2. Nem tágultam ki (egy gyerekem van)

3. Hajam valóban hullott a terhesség elején, de nem volt vészes és nem tartott sokáig. Szerencse? Lehet!

4. Valóban fájdalmas a szülés , erre nem lehet többet írni.

5. A szoptatási idő alatt valóban üres tejes zacskóknak néznek ki , és őszintén szólva nem is mertem benne reménykedni, hogy egyszer visszaáll. Szoptatás befejezése után pár hónappal “kezdtek életre kelni” egy év után (változás valóban van) de egyáltalán nem számottevő .

6. Semmi baja nem lett a fogaimnak.

Ismételni tudom magam! Lehet én voltam ilyen szerencsés, de nem lehet általánosítani.

Aki igazán szeretne gyermeket, annak a nehézségek ellenére is megéri szülni.

Akiket pedig elriasztanak a gyermekvállalással járó rossz dolgok, azoknak szerencsére nem kötelező. Nekem rengeteg okból nem lesz gyermekem soha, de ettől függetlenül nagyon tisztelem azokat a szülőket, akik gyermeket vállalnak és fel is nevelik rendesen.

Szerintem mindenkinek el kell fogadni a döntését azzal kapcsolatban, hogy szeretne-e családot. Sokaknak megéri, másoknak pedig nem. Felesleges rajta összeveszni, amiatt senkinek nem lesz rosszabb, hogy más embereknek vannak-e gyermekeik.

Ezek közül az erős hajhullas volt, de most 2 évvel szülés után teljesen rendbe jött és ujra szép a hajam. Eddig kicsit láthatobb volt hogy ritkás, de azert rendbe lehetett szedni annyira h kifejezetten csúnya ne legyen.

Nekem lett egy erosebb hüvelyfali servem, de 1 évig intim tornaztam szülés után és teljesen oké minden most.

A többi probléma nem merült fel. Alakom, mellem rendben van, en heti 5x fél órát tornaztam alvás időben, nekem ennyi elég volt, hogy megmaradjon egy normális feszes alkat, elhizva nem voltam sosem, szoptatás alatt volt kb 5 kg plusz de az lement elég könnyen utána. Fogakkal semmi gond nem volt. A szülési fájdalom az kb 1 fel nap az egész életedbol, nem akkora áldozat a gyerekert szerintem.

Azért éri meg, mert családban élhetsz. Ha úgy tetszik, életstílus. Hazamégy és nem vagy egyedül, hanem körbevesznek, akiket szeretsz. Megoszthatod az életed többekkel. Mert kreatív, izgalmas kihívás, mert gondoskodhatsz, mert gyönyörködhetsz benne. Mert átélheted a szülői szerepet, felelősséget, felnőttséget. Mert szeretet adsz és kapsz és egy olyan fajta intimitást, ami csak a szüleiddel volt gyerekkorodban (persze jó esetben). Engem még a kíváncsiság is hajtott, hisz az ember csak kíváncsi, mi lesz belőle és abból, akit szeret, és a saját képességeire, személyiségére is egy újabb területen.

Még biztos lehetne írni, miért éri meg. Sok függ persze attól, hogy kinek miért és hogy élte meg.

Most hogy mi lesz a testemmel... úgyis megöregszem, nem a célom az életben hogy konzerváljam magam. Sőt, én élveztem, hogy a gyerekek miatt a testem olyan funkciói is ki lettek használva, amire ki lettem találva. Ez is tök érdekes, kár lett volna kihagyni.

Van akinek megéri kérdező, van akinek nem. Nekem pl nem.

De aki nagyon szeretne gyereket annak igen, sőt, van aki évekig kezelésekre jár, vagy örökbe fogad, mert annyira szeretne, és ő így érzi teljesnek az életét, és ezzel semmi gond nincs, addig amíg a saját gondolkodásmódját nem próbálja másra erőltetni.