Anyukákat kérdeznék! Baj, hogy unalmasnak tartom az életem? Mit tehetnék másképp?
Van egy kisbabám és itthon vagyok vele, de már a terhességem kezdetétől itthon vagyok.
Várandós próbáltam kimozdulni, de az utolsó trimeszterben már nagyon nehezen járkáltam.
Szinte állandóan itthon vagyok. Ki tudok mozdulni, szoktak jönni hozzám/hozzánk is, de valahogy mégis egyedül érzem magam.
Amikor a férjem is itthon van, nyilván nem azt akarja hallgatni milyen unalmas napom volt és/vagy mi bajom van.
(Ahol most lakunk albérlet nagyon ramaty állapotban van, és jelen pillanatban nem is tudunk sehova se elmenni.)
Én imádtam menni, imádtam a szabadságot mindennap más programom volt. Amióta kiderült a terhességem max a boltig mentem el, ami 10 percre van gyalog.
Annyira unalmas, minden napom ugyan úgy telik el. Felkelt a baba, reggeli stb.
Valószínűleg szeptembertől kezdődik az egyetem levelezőn és azt várom, hátha lesz valami plusz az életemben. Valami újat tanulok.
Ne értsetek félre! Imádom a kisfiam! Jó látni mennyi mindent taníthatok neki, hogyan fejlődik. Szeretem a férjemet is nagyon és ő is engem.
Csak ki akartam ezt írni magamból!
De a babával miért nem mozdulsz ki? Itt a tavasz, már egész jó idő van, menjetek valamerre. Én a kisebbik fiammal nagyon sokat jártam a Mecsekbe sétálni, fölraktam a hátamra és mentünk. Nyilván vele nem a durván meredek túrákra indultam el, hanem lájtos sétára, de az is jó volt. Mentem vele egyedül is, meg más anyákkal is, Facebook csoportokban könnyen lehet sétatársakat találni.
Otthon is annyi mindent lehet csinálni, nyelvet tanulni, rajzolni, olvasni, horgolni, ez utóbbit a fiam mellett tanultam meg a nulláról például.
Sajnos ilyen a kisgyermekes élet, amíg otthon vagy a babával/ totyogóval. Iszonyú nagy monotóniát jelent, és iszonyú nagy monotónia tűrést követel. Ahogy telik az idő otthon, úgy egyre inkább így lesz. Ezt sajnos el kell viselni vele. Szerintem arra gondol a kérdező, hogy minden napnak ugyanaz a rutinja. Igen. Egy (időre) vég nélkül etetés - altatás- pelenkázás - sétáltatás körforgásban találja magát az ember. El nem múlik az érzés, de lehet rajta enyhíteni.
- Ha sétálni mentek, keress időről időre más útvonalat, más úti célt.
- Keress olyan üzleteket, ahol te is szívesen nézelődsz, és be is jutsz könnyen a gyerekkel. Ezt/ ezeket ejtsétek útba séta közben.
- Ha már jártok játszótérre, ne mindig csak ugyanarra a játszótérre menjetek. Az is ad egy kis változatosságot.
- Ha tudtok, menjetek időnként a nagyszülőkhöz, hogy ne mindig ugyanabban a lakásban üljetek.
- Ha eddig nem volt, keress valami hobbit, amit akkor űzhetsz, ha alszik a babád. (Ha épp nem vagy félholt a fáradtságtól.)
- És ha már túl sok volt, akkor nem muszáj 3 évig otthon ülni, mehet bölcsibe is a gyermeked. Ugyanis a fentiekkel sem lesz semmilyen módon olyan életed, mint, amikor még dolgozni jártál. Amúgy én értem, miről beszélsz. Én 20 hónapja vagyok otthon, és érzem, hogy nem is bírnék már 2 évnél többet itthon tölteni.
Kedves #2-es! Egyetemista vagyok, csak diákmunkám volt, a férjem utána nem engedte, hogy dolgozzak. Ráadásul a korona miatt online oktatás lett, ezért voltam otthon. A harmadik trimeszter pedig nyáron lett, nagy hőség, nagy has brutális volt számomra.
Azért untam magam otthon, mert olyan meleg volt a lakásban is, semmihez nem volt kedvem, annak örültem, hogy nem olvastam szét!
Előtte csináltam a dolgomat otthon.
Könyveket nem olvastam, mert bármit megfogtam mindenen elérzékenyültem és sírtam. Tv az nem az én világom. Nekem az is stresszes volt, hogy lemondtam a cigiről. A védőnő és az orvos is az utcám végén van.
Köszönöm #5-ösnek a választ! Pont erre gondoltam. Hasonló dolgokat szoktam csinálni. Új útvonal. Viszont eddig nem nagyon tudtam csak úgy sétálni a babával, mert borzasztó hidegek voltak! De próbálok ilyen dolgokat kitalálni. Szívesen olvasnék, mert az volt a hobbim, de napközben nem nagyon alszik a Picúr, viszont legalább este nyugodtan aludhatok. Lehet ezért is van fölös energiám.
Anyukám is ezt mondta, hogy egy jó ideig ilyen monoton lesz az életem.
Akkor megbarátkozok ezzel :D
Vannak így jó páran. É
Az első idők a legnehezebbek, kitartás.
Huh hát nem akarlak megijeszteni de lesznek még neked problémáid az életben...
Mindenesetre fogadd meg az itt elmondott tanácsokat, mozdulj ki mert be fogsz gyepesedni nagyon
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!