Mit csináltok, hogy ne kattanjatok be a gyerekkel való otthonlét alatt?

8 hónapja vagyok itthon. Felnőtt csak akkor szól hozzám, hogyha boltba megyek, vagy ha a férjem fél 5 fele hazajön. Vannak anyák a környezetemben, a szokszédban, 2 utcával arrébb is van egy barátnőm gyerekekkel, de ők nem érnek rá mindig.

60 nm-es házon én már nem tudok mit takarítani mindennap, az olvasást is unom, mert ezek mind-mind egyedül vagyok. Csak hétvégén van barátnőzés, a hétköznapok csak telnek, telnek. Úgy érzem megfulladok a magánytól. Amikor hazajön a férjem, én csak ülök szótlanul, nem tudok neki mit mesélni, mert nem történik velünk semmi, a folytonos nyavalygásommal már nem akarom fárasztani. Már olyan "depressziós" vagyok, hogy inkább alszok délután és délelőtt a gyerekkel, csakhogy gyorsabban teljen a nap.