Mit csináltok, hogy ne kattanjatok be a gyerekkel való otthonlét alatt?

Sokat sètàltunk. Ùjszülöttel költöztünk kis faluba, mindig volt valaki az utcàn, minden ùj volt, ismerkedtünk.

Bandàzhatnàl jàtszòteren ,többi anyukàval, babàval sètàlhattok.

Persze, vigyàz az ember a gyerekere, meg jatszik vele, de az ember tàrsas lèny. A kicsinek is jò, ha nem csak a szüleit làtja.

Az anyukànak is kell felnőttekkel par szòt vàltania.

Ne hallgass a kàrogokra, teljesen jogos a panaszod. Mozdulj ki gyerekestől minèl többet.

Első voltam.

Nekem élvezet..

Vannak megkattanós napok, de annak semmi köze ahhoz, hogy “nem beszélek felnőttel”

Csak szimplán nehéz nap velük, ahogy a munkában is volt ilyen.

Kicsit megcsúsztunk az egzisztenciánk megteremtésével, így a gyerekek közt nem fér bele, hogy visszamenjek dolgozni az életkorom miatt.

3. Gyereket tervezzük, 3,5 éve vagyok itthon.

Minden nap van valami, ha nincs, akkor amiatt nincs, mert az otthoni dolgoknak is haladnia kell.

Találkozom anyukákkal

Fórumozok

Jógázni jàrok este

Amikor a covid miatt bekeményítettek, akkor úgysem kehetett sehova menni ( akkor volt újszülöttem)

Egyébként is mindig időzavarban vagyok.

Mi 8 hónapos korában napi 2*4 km-t sétáltunk, túráztam is vele.

A kicsivel pedig mentünk a naggyal játszotérre is a sétàk és futóbicajozások mellett..

Plusz nekünk pont 3-szor nagyobb a hàz és van mellé 2000nm telek, aholvan egy kisebb konyhakertem ( hobbi, és a házi finomabb, nem elégíti ki a teljes fogyasztàsunkat, az nagyob sok időt venne igénybe)

De mellette a kertet rendben kell tartni. Szezonban 5 naponta fűnyírás.. nekem az 2-3 napot igénybevett tavaly még a kicsik mellett, mert csak alvás időben tudtam csinálni, idén jobb lesz.

Szóval 2-4 nap pihi után kezdtem elölről..

Amúgy 1 napos téma lenne csak.

Én imádok itthon lenni, de a munkámat is szerettem.

Valahogy ilyen típus vagyok.

Mindenhol a jót làtom meg..

Még 2,5-3 èvet itthon leszek az biztos. ( a legkisebb 2 éves koráig)

Minek kell a kérdezőt letámadni? Más anyának sosem volt rosszabb időszaka, amikor magányos volt? Minden szipiszupi volt mindig, hiszen ott volt a szent gyerMek végre?!

Mi 2 évet vártunk a lányunkra, imádjuk az első perctől fogva. Mégis voltak nehéz időszakok az első 3 évben. Amikor egyedül éreztem magam, úgy gondoltam, hogy mindenki csinál valamit, csak én nem, hogy eseménytelenek a napjaim stb. Nem volt jó. Nem éreztem jól magam. És hiába tudtam, hogy másnak akár százszor rosszabb, ez nem segített rajtam.

Ami nekem jó volt, és segített, az a sport, valamint a nyelvtanulás.

A sport azért, mert társaságban voltam, nagyon jó kis csapatunk van a mai napig. A nyelvóra pedig szellemileg fárasztott le, hétközben házikat írtam, szavakat tanultam, később nyelvvizsga tételekkel voltam elfoglalva.

De miert nem mentek sehova ?

8 honapos babaval mi alig voltunk otthon. Rokon nincs, de mindenfele program es babas baratokkal eltoltottuk a napot.

Ja es autom nem volt, ugyhogy mindenhova busszal mentunk a kis falubol be a varosba. Nem kifogast kell keresni, hanem menni.

Baba mama klub, babauszas, a baba klubban megismert par anyukaval napont talalkoztunk, vagy ok jottek, vagy mi mentunk. Konkretan minden nap mentunk valahova, ha epp nem volt semmi akkor csak egy kis bevasarlas meg kavezo. Szinte alig volt idom otthon valamire, mert alig voltunk otthon.

Eletem legjobb idoszaka volt.