Árt neki az, ha tornán nagyon sír és én nem vigasztalhatom meg?

#11

Te nagyon okos vagy!

A fiam koraszülöttként olyan feszes volt hogy nonstop sírt, és amint emeleni próbálta a fejét már borult is. Vagy eleve fel sem bírta emelni a fejét.

Majd 4 hónapos volt mire eljutottunk dévényre. Pokoli volt ott ülni mellette és próbálni nyugtatni de csak a hangommal. Viszont még aznap emelni kezdte mosolyogva a fejét. Egy éves koráig jártunk. Az elején nagyon nehéz volt, nagyon sírt. De ott ültem vele és beszéltem hozzá. El kellett döntenem, hogy mi a fontosabb az hogy megfelelően tudjon fejlődni vagy az hogy ne sírjon? Minden egyes dévény után órákat aludt a mellkasomon a lehető legnagyobb biztonságban. Valamint minden alkalommal ahogy vége lett a kezelésnek már a dévényessel is incselkedett a fiam.

Nagyon sokat beszélgettem a dévényessel, ő azt mondja hogy bár nincs rá bizonyíték de szerinte ezek a kicsik érzik hogy jó kezekben vannak, és értük történik minden. Tényleg az én fiam is minden kezelés alkalmával javult. Sosem sírt előre, sőt mondom, ahogy elengedte a gyógytornász nem kétségbe esetten jött hozzám hanem játékosan vagy hozzám vagy a gyógytornászhoz igyekezett.

Valami olyasmi ez mint egy felnőttnek a masszázs. Közben fáj, de utána érzed rögtön hogy milyen jót tett.

Dévényes nem kezel ok nélkül babát. Nincs is rá kapacitásuk. Viszont vannak babák ahol muszáj besegíteni a folyamatba és ezt nem feltétlenül lehet mosolyogva elérni.

Nagyon jót tett a mi lányunkkal is a gyógytorna, kiegyenesedett a görbe lába, mert nagyon korán kezdett járni.

Minden alkalommal nagyon sírt, amikor masszírozta a gyógytornász. De nagyon megérte, vidd csak tovább.

11 akkor sehová ne vidd ahol valami kellemetlen éri.

Le van maradva a mozgásban? Ne vidd gyógytornára!

Védőoltás? Véletlen se vidd ott anya fogja le, megtörik a bizalom.

Orrát ki ne szívd, azt is utálják.

Orvoshoz, ha beteg, véletlen se vidd, mert az is kellemetlen egy babának.

Aztán ha ezeket túléli, akkor minden rendben, legalább boldog babakora volt.