Mi a véleményetek a manapság divatos liberális nevelési elvekről?

Nekem eddig semmiféle problémám nem volt a lányommal, szépen beszél, két nyelven, érdekli a zene nagyon értelmes, mindent el lehet magyarázni neki. Ilyen gyerekkel én csak a liberális nevelési elveket tudom követni, teljesen felesleges szabályokkal tömni a fejét még otthon is, nem is kell, egyszer megbeszéljük, hogyan legyen, és azt követi.

Nagyon helyesen teszik, hogy a németek a babát és az autót nem különítik el, hallottál gondolom már nőnemű mérnökről is. A babákat és gyerekeket általában a műszaki cikkek amúgyis érdeklik.

Nincs értelme fizikai fenyítésnek és lelki terrornak, hiszem egy másik emberről van szó. Nem verem a gyerekem, és nem értek egyet semmiféle erőszak alkalmazásával.

Az értelmére kell hatni, ki kell fárasztani napközben szellemileg és fizikailag is.

Vagy nincs elég esze a gyereknek? Lehet, hogy ilyen is van, de akkor a szülőnek is gyengék a képességei, de akkor aztán szép párt alkotanak.

A nők nagy része szoptat Magyarországon mert az jó a gyereknek, kíváncsi lennék, hány százalékuk kezdi el verni a gyereket a szoptatás befejezése után. Hogyis van ez, az is jó a gyereknek?

Nem hinném hogy a kézrecsapás jól működik, maximum kiskutyáknál, a gyereknek meg mondani kell, hogy megértse valamit nem szabad, meg azt is hogy miért nem (ne nyúlj hozzá mert megégeted a kezed és bibis lesz) szerintem.

Büntisarkom nekem is volt gyerekkoromban bár nem ez volt a neve, működött, nem tudom ez új vagy régi dolog.

Nem hiszem, hogy el kellene különíteni az oviban a játékokat biztos veszek majd legót a kislányomnak is.

a laissez fair nevelést maximálisan elítélem, mert a gyerek semmit nem profitál belőle.

a túl nagy szigor is hátrányosan hat a gyerek fejlődésre.

a középutat kell megtalálni. a gyerekverést én sem tartom helyesnek, de ha valami olyat csinál, amiről tudja, hogy nem kéne, akkor azt szankcionálni kell, különben sosem tanulja meg, hogy mi a helyes, és a helytelen.

a játékokról csak annyit, hogy oviban én is imádtam az autókat, legót, kb csak fiúkkal barátkoztam.

én sem vagyok a "verés" híve, de van olyan, amikor annyira elszalad a ló, hogy egyet oda kell sózni.

Pl: gyerekek közötti "harc a szülő figyelméért" játék: az idősebbik lány gyerek nem engedi kiszállni az öccsét az autóból, becsapja a kocsiajtót, egyenesen a kicsi kezére... persze egyből rohanunk a kórházba, és marhára örülünk, hogy a gyereknek még megvannak az ujjai...

úgy gondolom, hogy az állandó verésnek pedagógiai célzata nincs, én életemben két pofont kaptam, és mindkettőt megérdemeltem.

utólag mondta anyu, hogy higgyem el, hogy neki jobban fájt, hogy meg kellett engem ütnie.

mindenben az arany középút a legjobb

Nem tudom, hogy ide pontosan mik tartoznak. Az biztos, hogy nem vezet sok jóra, ha a szülő semmilyen szabályt nem állít fel, és a gyerek azt csinál, amit akar. Szerintem helyes, ha tisztázva van, hogy mit szabad, és mit nem, és ha a gyerek olyat csinál, amit nem szabad, akkor az büntetést von maga után. Az már erősen gyerekfüggő, hogy milyen büntetés a hatásos.

Azzal viszont semmi bajom, hogy pl. Németországban nem különítik el a fiús és lányos játékokat. Hiszen még gyerekek, miért ne játszhatnának ugyan azokkal a dolgokkal EGYÜTT? Meg amúgy sem vagyok annak a híve, hogy a kislányoknak csak "lányos" dolgokat lehet játszani. Én gyerekkoromban kimondottan büszke voltam arra, hogy még a fiúk is elismerték, hogy milyen jól mászom fára, vagy milyen nagyon tudok rúgni a labdába. És az sem gond, ha egy kisfiú megfog egy játék porszívót, vagy a játék konyhában főzőcskézik, vagy akár babával játszik. Hiszen a mai világban már úgysem annyira szigorúak ezek a nemi korlátok, nem az van, hogy a nő otthon főz mos takarít gyereket nevel, a férfi meg dolgozik, általában mindketten dolgoznak. Akkor egy fiú kicsi korában miért ne játszhatna olyat, hogy ő főz, vagy ő takarít vagy akármi? Pláne, hogy mostmár sok családban előfordul, hogy egy idő után az apuka van GYES-en, akkor úgyis neki kell ezeket csinálni otthon. És amikor mindketten dolgoznak, akkor jobb esetben a házimunkát is együtt végzik, szóval baja nem lesz attól egy fiúnak sem, ha kiskorában ilyet IS játszik. Mint ahogy egy lánynak sem lesz attól baja, ha kiskorában szerelőset játszik pl., legalább felnőtt korában sem fog félni a kezébe venni egy csavarhúzót és meghőzni a csapot ha csöpög, és nem kell megvárnia, amíg az apja vagy a férje hazaér.

Miért ne lehetne értékeket adó nevelés,ha nem ütöd meg,vagy büntető székkel bünteted?Nem értem az összefüggést.4 gyerekem van,nem verem őket,se nevelési,se büntetési céllal,liberálisan nevelem őket-a szónak abban az értelmében,h nem tekintélyelvű a nevelés,amiben már lehet,abban partnerként kezelem őket,és úgy gondolom,az a jó,ha a helytelen dolgoktól nem a büntetéstől való félelem,hanem a saját,helyes értékrendjük tartja távol őket.Kifejezetten jól nevelt,szófogadó,udvarias gyerekek.Ráadásul mi nagy hangsúlyt fektetünk többek között a hagyománytiszteletre,a magyarságtudatuk erősítésére,tehát hidd el,működik így is.

Ugyanúgy kijelölöm a korlátait mint aki konzervatívan nevel.A lényeg inkább az,h a liberális nevelés nem egyenlő azzal,h nem nevelem a gyereket.

Nagyon gyerekfüggő szerintem is. A lányomnál nem működik a partnerként kezelés, amikor harmadik rászólásra sem hagyja abba a képernyő püfőlését, vagy a kaja kiszórását, ilyenkor visszafogom magam, és rácsapás helyett inkább erélyesen odébbteszem. A büntisarokkal most próbálkozunk, de nem úgy tűnik, mintha működne.

Az, hogy mivel játszik, teljesen mindegy, ebben a korban még.