Mikor éreztétek készen magatokat a babához?

24-25 évesen éreztem késznek magam

26-28 évesen szerettem volna

31-32 évesen lett hamarosan a 3. Is jön 34 leszek

Mai napig sem.

32 évesen lettem anya.

22 évesen készen álltam lelkileg. A feltételek is megvoltak hozzá. De nem jött össze, amiért ma hálát adok. Kiderült a drága exem gyeteket tervez velem, meg közös életet, meg stb,de mellette csalt folyamat.

Végül 24évesen lett új párom, 26 évesen szültem a fiunkat.

Lányunk késöbb jött össze, mint terveztük (kettőjük közt egy babát elvesztettünk) 29évesen szültem.

Én a 30at tűztem ki magam elé, afelett már semmiképp.

30 és 34.

Szinte első próbálkozásból meg is lettek, úgyhogy tökéletes volt az időzítés

25 évesen éreztem azt, hogy ha becsúszna akkor megtartanám, de akkor még nem akartam igazán, így mindent meg is tettem annak érdekében, hogy ne legyen.

Végül 29 évesen jött el igazán a vágy, akkor a párom már régóta akart, így csak rám kellett várni. 29 évesen szültem, de én is sokszor érzem azt hogy totál alkalmatlan vagyok anyának. Remélem a kisfiam azért nem így gondolja majd ha már felnőtt lesz.

Nem volt előttem jó példa, anyukám bár jó ember, de a munkája mindigis fontosabb volt nálunk. Igyekszem nem belecsúszni ebbe a hibába, annak ellenére hogy nagyon szeretem én is a munkám.

Hát.. 22 évesen annak gondoltam magam de korántsem voltam az, mégis akkor született az első gyerekem. Viszont sokkal jobban bírtam a gyűrődést, rugalmasabb voltam és lazább.

De felnőttem a feladathoz.

Másodikat 26 évesen szültem, az ideális volt nagyon.

A harmadikat most 33 évesen és szörnyen viselem. Szorongok, parázom mindenen, kialvatlan zombi vagyok és képtelen vagyok örülni bárminek is.

Egyedül vagyok a 3 gyerekre gyakorlatilag, mert páromnak olyan a munkája, hogy csak hétvégén van itthon. Rokonok nincsenek, ezért segítségem sincs.

Egy a mottóm jelenleg: túlélni :(