Te, aki nem szerettél volna gyereket vállalni, vagy bizonytalan voltál, de mégis lett gyereked, hogy érzed magad az új szituációban?

13-as

A gyerekek mindent megéreznek. Érzik a szülő, de leginkább az anya távolságát lelkiekben is. Semmit nem veszítesz,ha bele helyezed magad az anyaságba maximálisan. De akkor igen, ha nem ezen vagy, mert a gyerekben traumát tudsz okozni.

Nálam az volt a baj, hogy nagyon féltem a kisfiamat igazán közel engedni, mert mindenemmé válik és ha egyszer történik vele valami, akkor abba belepusztulnék. Idővel el tudtam engedni a rossz gondolatokat, őt pedig egyre közelebb éreztem, ma pedig ő a minden, lélekben és gondolatban. Egy hullámhosszon vagyunk, elmondhatom, h a legjobb gyerek a világon! Nekünk kell a földre leszállnunk, nem a gyerekeknek.. Nekünk kell hozzájuk igazodni és alkalmazkodni, amíg ők ezt meg nem tanulják. De a határt mindig és mindenben mi szabjuk,amìg neveljük őket figyelve arra/néha kompromisszumot kötve, hogy mi az ő kis saját elképzelésük, amit szeretnének. Itt most nem a napi ezredik csokiról beszélek..

Kérdező!

Apuka jobban szerette volna, majd 3 évig egyedül neveltem. Nem volt könnyű! De: büszkeséggel tölt el, hogy van gyerekem. Csodálatos emberke, hihetetlen empátiával. Itt nem a gyerek megléte a kérdés egy idő után, hanem maga az, hogy mit "hozott odafentről". Bele lehet szeretni a gyerekünkbe, bolondulásig!