Szülők! Ti hagytátok már el, vagy vesztettétek már el a gyermeketeket? Úgyértem, pl bevásárlóközpontban vagy ilyesmi? Elmesélitek hogyan történt, hogy oldódott meg?

Két eset volt:

az egyik egy karácsonyi vásáron az ovi fellépett a gyerekekkel, majd az óvónők leengedték a színpadról be a tömegbe, mert azt hitték ott állunk a lejáratnál. Nem nézték meg, csak így gondolták. A tömegben rohantunk a gyerek után, de nagyon okosan összeállt egy másik gyerekkel, akit szintén elhagytak az óvónők.

A másik eset egy plázában történt. A Fiam előrement a liftben, de a lift gyorsan záródott, rácsapódott a babakocsira, azt visszarántottam, lift bezárult és elvitte a Fiamat. Volt ott egy férfi, azonnal rohant fel a lépcsőn, hogy segítsen és hozta is vissza a Fiamat a lifttel.

3 éves volt, auchanban vásároltunk, a másil sorban volt az apja, azt mondta oda megy hozzá. Pár perc múlva jöt a férjem gyerek nélkül, mondom hol van ő nem is látta.

Kerestük, bemondattuk, már a sírás kerülgetett, meg a szívroham,erre ő jön a bolt másik végéből egy kis szívószálas üccsivel, mert megszomjazott így elment érte.

Engem kétszer "hagytak el".

Egyszer nem jöttek értem edzésre elsőben. Mindig megvolt beszélve kinmikor kit visz haza, elfelejtették, hogy aznap értem kell jönni. (Még nem a mobiltelefonos korszak volt, úgyhogy végignéztem másik két edzést mire sikerült egy telefonkönyvet találni és vezetékesen elérték a szüleimet.

A másiknál úgy döntöttem suli után átmegyek egy osztálytárshoz játszani, csak nem szóltam senkinek. Az anyukája este 8-kor tessékelt haza. Nyomtam a csengőt otthon, aputól csak annyi válasz jött, hogy akkor menjek és keressem meg anyámat... Nem is értettem, aztán jött velem szembe az utcasarkon bőgve és leordította a hajamat, hogy hogy tehetek ilyet, azt hitte valami baj történt velem.

Van ilyen... én mégcsak várandós vagyok, de próbálok hozzászokni a gondolathoz, hogy velem is elő fog fordulni hasonló biztosan.