Más is megbánta hogy gyereket szült?

Megszokod.

Én nem mondom, hogy megbántam, de az elején nagyon bevoltam tojva és elkellett gyászoljam a régi életem.

Ez teljesen normális amit most érzel, így voltam én is , az elején fura volt a fiammal , és sokat nosztalgikus hangulatban voltam régen mien volt, de már elmúlt

Ahogy írtad nem megyek sehova nagyjából a gyerekem nélkül, nem is tudnák viszont nálunk sok baj volt ami miatt jobban ragaszkodtam hozzá.

Te nem bántam meg, szerintem mindenki lehet így vele, hidd el megszokod.

A gyerekednek te vagy a világ és a minden ,ő bízik benned ha nem is tudja mondani, és szeret, nem azért sír mert idegesíteni akar

Én 21 évesen szültem de nem tudnám elképzelni magam Dominik nélkül

11 héttel a szules után minden érzés normális és minden érzés ellenkezője is.

El fog múlni! Ha mégsem, az szülés utáni depresszio és szakembert kell keresni, aKi segiteni fog. Ha így alakulna is tudd, hogy ez egyáltalán nem ritka.

Hamarosan jobb lesz, tavaszra, nyárra már csinalhattok jó programokat a babaval, ha van ki vigyázzon rá, kettesben, és te is ki fogsz tudni mozdulni egyedül is.

Nagyon nehéz az eleje. Kitartast. Próbálj meg apró örömöket találni a hétköznapokban. Ha van energiád néha olvass, nézz sorozatot, beszélgess a férjeddel, setaljatok nagyokat.

Jó lesz!

Dehogynem érezheti, de ez nem derül mi 11 héttel a szülés után, abban a hormonális állapotban.

Ha pedig úgy fogja érezni tartósan, hogy megbánta, akkor vagy kilép a családból és új életet kezd, vagy próbál olyan dinamikát kialakitani, amiben élhetőnek, de inkább elvezhetonek érzi a szükségét, vagy bankodik egész életében és martirkent latja el a feladatait. Ebből csak az utolsó verzió tragikus.

Különben voltak kutatások ebben a témában, főként anyakkal és azt talaltak hogy nem a gyerekvállalást bánják a nők, hanem az anyasaggal járó teljesen abszurd társadalmi elvarasok

Nyomasztjak

Őket, ezeket kell lebontani.

Mikor megszületett a kisbabam én voltam a legboldogabb ember a világon. Az első egy évben úgy éreztem, hogy megtaláltam az utamat, nagy családot szeretnék, és bántam hogy 30 éves koromig vartam.

Másfél évesen kiderült hogy genetikai rendellenessége van. Fogyatekos. Sokszor szoktam arra gondolni hogy vajon ennek tudatában szültem volna e gyereket.

Szerintem nem szentségtörés őszintének lenni magunkkal. De azt mindig észben kell tartani hogy a felelősségünk már megvan, hiába bánod, már mindegy, ebből kell kihozni a legjobbat.

Minden a helyére fog kerülni kérdező! :) Majd nagyobb lesz a kisbabad és jobban ki tudsz szabadulni és többet tudsz majd pihenni.

19, megkérdezhetem milyen betegség derült ki 1,5 évesen, és hogy derült ki?

Köszike.