Akik fiatalon lettek/lesznek anyák nem féltek mi lesz idős korotokban?

Nem, nem ertjuk, csakis a sajat buta es foleg korlatolt gondolataidat vetited ki mindenki masra.

Mitől féljek? 44 vagyok, 24 a lányom, férjem 49. Életünk legjobb döntése volt akkor gyereket vállalni. Látom a korombelieket kicsi, iskolás gyerekkel, nulla türelemmel. Mi ha elfáradunk a munkában, mert nem vagyunk már 20 évesek (én szellemit, férjem fizikait végez), akkor nyugiban leülünk itthon munka után, nem házit írunk meg szülőire futunk. Sokkal egyszerűbb elugrani egy pihenős hétvégére valahova, mint gyerekkel. Nyilván nem vagyok öreg és kinyuvadt 44 évesen, de azért nem vagyok 20... illetve a szüleink már 70 környékiek, felettiek, legalább van időnk és energiánk arra, hogy látogassuk őket, segítsünk nekik.

Hát... vannak olyan emberek, akik szeretik a munkájukat, hivatásukat - és ha felnőttek a gyerekek, annak több időt tudnak szentelni. Találkoztál már ilyen emberekkel?

Erdekes ettol altalaban azok felnek szerintem akik keson vallalnak gyereket koztuk en is. 33 voltam mikor szultem. Szerintem aki fiatalon szul eppen emiatt nem kell aggodnia pl az unokakat is jo esellyel ismerni fogja illetve szabadabb lesz.

Nem értem a logikádat. Ha fiatalon kirepülnek a gyerekek, akkor van idő, kedv és egészség végre a munkának, a hobbiknak élni. Ha az ember eleve öregen, nyavalyásan marad magára, úgy könnyebb megzuhanni.

Hát ez jó hülye gondolat 🤦‍♀️

42 vagyok, a nagyok 24 és 22 évesek és még velünk laknak. Az unalmunkat meg elűzi a 2.5 éves duracell nyuszink😁

Én picit idősebb voltam, mikor született az első gyerekünk, 27 éves, a férjem 25. Mi valójában pont előnynek érezzük, hogy mire 50 évesek leszünk, 2 felnőtt gyerekünk lesz. Még mi se leszünk öregek, lesz energiánk élni egy kicsit magunknak, egymásnak, nem akkor kell kamaszokkal kínlódni.