Mikor és hogy jutottunk idáig, hogy nők így vélekednek a gyermekvállalásról? De jó, hogy nincs, mert:

Miért lenne aránytalan indok? Hogy lehet itt aránytalan indokot írni?

Attól,hogy valaki nő és képes lenne a világra hozni egy csecsemőt még nem jelenti,hogy kötelező is megtennie.Főleg,ha boldognak érzi magát úgy,hogy nincs neki.

Mindenkinek joga van eldönteni,hogy akar-e családot alapítani vagy sem.

Ha te a családdal,a gyerekeiddel vagy boldog örülj annak.Megadatott,hogy úgy élj ahogy akarj és lehetnek gyerekeid.

Más pedig,ha egyedül vagy párkapcsolatban boldog gyermek nélkül had legyen úgy boldog anélkül,hogy a szemére vetné bárki is,hogy nem szült..

Te írtad te vízipoloska.

"Teljesen aránytalan indokok, amiket ír a többség!"

Ugye senki nem gondolja komolyan, hogy valaki csak és kizárólag azért nem vállal gyereket, hogy meg tudjon nézni egy késői filmet..? Azért egy gyerek ennél milliószor több lemondással és áldozattal jár. Vannak olyan emberek, akik alapjáraton nem akarnak gyereket, mert nem különösebben szeretik őket, mert nem tudnak velük mit kezdeni, nincs hozzájuk türelmük, idegesítő számukra a hiszti, a sírás stb. Nincs ezzel semmi gond.

Egy gyerek speciel rengeteg áldozattal jár, nem mindenki szeretné feláldozni az egyetlen életét azért, hogy aztán megállás nélkül idegeskedjen, stresszeljen, tízfelé szakadjon, mindig a gyerekhez igazodjon. Mert ő nem erre az életre vágyik! Tény az is, hogy egy gyerek tisztességes felnevelése rengeteg (több millió Ft) pénzbe kerül. Nos, hát van, aki szívesebben költi pl magára és a párjára, mondjuk inkább félreteszik egy közös otthonra vagy épp azt újítják fel belőle, esetleg elmennek utazgatni, tanfolyamra, élik a kötetlen életüket. Az is mindenki által köztudott, hogy egy terhesség és szülés rendkívül igénybe veszi a női testet, nem mindenki vágyik a kilenc hónap alatt rendszeres rosszullétre, hányásra, szédülésre és nem is különösebben szeretné átélni a szülés iszonyú fájdalmait, majd sajgó gátsebbel vagy épp a hasán levő heggel szenvedni. A lehetséges szövődményekről és a terhesség alatt kialakulható problémákról/betegségekről nem is beszélve. És ezeket mind a környezetemben gyereket vállalók alapján írom, ez mind tapasztalat, amit ők maguk meséltek vagy éppen látjuk a saját szemünkkel. Állandóan panaszkodnak, hogy semmire nincs idejük, hónapok óta nem aludnak 3-4 óránál többet egyhuzamban, mert most a foga jön, a hasa fáj vagy épp csak simán nyűgös. Aztán ahogy nő, egyre nehezebb, jön a dackorszak, a mindenen hisztizés, semmi nem jó, csak azért sem azt csinálom, amit kérnek tőlem és társai. És akkor a kamaszkorról még nem is beszéltünk.

Férj és feleség is család, igen, gyerek nélkül is. Vannak, méghozzá elég sokan, akik éppen ilyen családra vágynak, ahol ketten élnek szeretetben és nyugalomban úgy, ahogy nekik megfelel és nem állandóan egy hisztiző gyerekhez igazodva. A gyerek egyszer felnő, kirepül és önálló életet fog élni, de a házastársad jobb esetben végig melletted lesz. Érdekes én a férjemtől ugyanúgy rengeteg törődést és szeretet kapok, figyelmes, kedves, mindig, minden számíthatok rá, ahogy ő is rám. Ehhez baromira nem kell egyetlen gyerek sem. A környezetünkben levő gyerekes családoknál a statisztika kb: legalább 60%-uk a gyerek utáni első 3 évben elvált, akik nem, azoknak úgy minimum a felük nagyjából a válás szélén állnak, megállás nélkül panaszkodnak, lestrapáltak és rettentő feszültek.

Ja és tisztázzuk: NEM KELL semmiféle ok/indok/érv/magyarázat arra, hogy ki, miért nem akar gyereket! Senkinek semmi köze a másik maganéletéhez, ugyanis a gyerekvállalás totális magánügy, ha valaki nem akar, akkor nem akar, nem tartozik ő senki felé semmiféle magyarázattal. Az is éppen elég “indok”, ha annyit mond: “Mert nem akarom”. Ennyi.

Kérdező, neked ez miért fáj? Meg mi számít neked aránytalan indoknak? Szubjektív véleményed alapján lehet esetleg "aránytalan" bárkinek is az indoka, de a vélemény, az tudod ugye, hogy milyen? Mint a s.gglyuk, mindenkinek van, és senkit nem érdekel a másé.

Nekem egyébként pont az olyanok magas lóról bizonygatása gyanús, mint a 19-esé, akinek annyira tökéletes az élete, az nem a gyakorira jár ezt leírni, és főleg nem érdekli, hogy más esetleg nem vállal gyereket (AKÁRMILYEN indokkal).

És egyébként a kérdés szerint a gyerekvállalásról van szó, akinek nincs gyereke, annál kizárható az is, hogy férje van? Mert rengeteg önként gyermektelen házpaspár van, akik tök boldogan elvannak mint egy család, ketten. Mit zavar az téged, hogy más nem szül? Semmi közöd hozzá. Ahhoz sem, hogy mivel indokolja.

Mindegy, te mit tartasz követendőnek, mert ha valaki inkább csak át akarja lustálkodni vagy bulizni az életét, akkor nem való neki gyerek. Inkább örülni kell ennek, ha tudja magáról és nem azt hiszi, hogy a gyerek majdcsak lesz valahogy, amíg ő folytatja ugyanúgy.

Egyébként szerintem is persze valahol szomorú, hogy sokaknak annyi az értékrendje, hogy élj a mának és legyél boldog, és a klasszikus értékek, mint család egyre jobban megkérdőjeleződnek (hiába nyomatják nálunk központilag:)). De megfordítva nem feltétlenül csak annak az élete lehet értékteremtő, aki gyereket vállal.

#19, kérdező, elég szomorú, ha ti csak úgy tudjátok elképzelni a stabil, hosszantartó párkapcsolatot, ha gyerek(ek)kel láncoljátok magatokhoz a pasit...

Az ilyenekből lesznek az egyedülálló anyák

Lehet lemaradtam valamiről, de egészen pontosan mióta is kell bármiféle indokkal vagy magyarázattal szolgálni bárki felé is azt illetően, hogy ki miért nem akar gyereket?! Bőven elegendő indok az, hogy nem akar az adott illető. Téma lezárva. Tudod mikor állnék neki magyarázkodni, majd én azt tudom miért nem kell nekem gyerek, ez nem tartozik másra. Olyan meg pláne nincs egy ilyen témában, hogy aránytalan indok. Mivel eleve nem kell semmilyen indok. Másrészt, amiket felsoroltak itt többen, azok speciel mind igazak és jogos érvek.

Gyereket szülni nem kötelező!! Itt lenne az ideje ezt végre felfogni és tiszteletben tartani a másik magánéleti döntéseit.