Miben találtatok értelmet, ha a gyermekvállalásról lemaradtatok?

Mert, ha lenne gyerek, akkor megszűnnél mint önálló identitás, és a létedet a gyereknek rendelnéd alá? Olyan mint érző, vágyakkal rendelkező ember nem léteznél többé?

Egyébként hobbi (az állatokon át, az utazásig, önkénteskedés, örökbefogadás), karrier

A szabadságban.

Rengeteg érdekes, különleges hobbim van, utazni is szeretek, magamnak, a saját jólétemnek élek, imádom a kihívásokat. Gyakran váltogatom a munkahelyem, szeretnék minél több tapasztalatot, minél több dolgot kipróbálni.

Igazából én gyerekkel nem tudom elképzelni az életem. Nem tudom elképzelni, hogy hónapokig 3 óránként etessek, aztán a gyerekhez kötött napirenddel éljek éveken keresztül. Nem titok, szeretek délig aludni :D

Nekünk nagyon sokáig úgy nézett ki hogy nem adatik meg meddőség miatt. Nem igazán tudtam elfogadni, de két dolog volt a fejemben mint lehetséges B terv: könyvet írni és/vagy nevelőszülőséget vállalni.

A fentebb említett dolgok - utazgatás, kisállat, karrier, szabadság - folyamatosan része volt az életemnek, de egy idő után már engem nem vigasztalt sem a siker sem a nyaralás, mert ezek pillanatnyi örömök. Ráadásul a kolléganőim is sorra mentek el szülni, nyaralás alatt is mindenhol családokat láttam...

Ha nagyon vágysz a gyerekre, akkor sajnos nem lesz semmi, amivel pótolni tudnád. A korábban felsorolt lehetőségek (hobbi, utazás, karrier, házikedvenc, önénteskedés) sokak számára teljes életet nyújthatnak, de aki nem ezekre vágyik, hanem gyerekre, abban sajnos mindig ott lesz a hiányérzet. :( (Én 31 éves vagyok, 15 éve tudom, hogy soha nem lehet saját gyerekem, de egyszerűen nem tudok mit kezdeni a "szabadsággal", a fenti lehetőségekkel, mert kényszerpálya, mintha valaki más életét kellene élnem a sajátom helyett, nem egy nagyon rossz életet, de nem olyat, amit akartam, vagy magamtól választottam volna).

Még pont beleférsz az időbe, ha igazán akarod (ha nem akad partner záros határidőn belül, és egyedül is vállalnád, Csehországban tudnak segíteni donorsperma/petesjet/embrió által). Javasoltam volna az örökbefogadást is, ha nyitott vagy rá (akár picit nagyobb gyereket, ha a korod miatt aggódsz), de sajnos ezt a lehetőséget nemrég kaszálták el. (Kivéve, ha megtalálod azt a férfit, aki hajlandó házasodni és öröbefogadni - ha találsz ilyet, kérem én is a lelőhelyet xD).

Ha vágysz a gyerekre, akkor semmi nem tudja elnyomni az érzést.

Mi a párommal sosem vágytunk rá. Nekünk a kapcsolatunk és a szűkebb-tágabb családunk a legfontosabb, beleértve a háziállatainkat. Ezen kívül csinosítgatjuk a lakásunkat, utazgatunk, a barátainkkal vagyunk. Nekünk ez az életforma a megfelelő.

Én még időben vagyok, de nem akarok gyereket. Régen akartam, de rájöttem, hogy hiába vágyom rá, nem lennék jó anyja, ezért az ösztönön túl kezdtem nézni, figyelni őket.

Régen meg se hallottam, most már a falra mászok tőle, amikor pl. sorba állok és nyúzza előttem az anyját a gyerek, ugrál, vagy nyavajog, hogy menjünk már. Vagy pl. nyilvános wcbe, üvölt az anyjának, hogy be akar menni, szegény nem tud 1 jót pisilni se. Most már őszintén nem értem hogy bírják ezt az anyák, engem megőrjítene.

Szeretem, hogy a lakásunk tiszta, és csendes, hogy hétvégén addig alszom ameddig akarok. Hogy bármikor nézhetek felnőtteknek való filmet, nem csak mesét, és nem kell logisztikázni, ha a férjemmel akarok közös programot. Szóval összességében nézd azt, amid van, ahelyett, amid nincs, az mindig jót tesz. Gyerek nélkül nagyobb a szabadság és kevesebb az aggodalom, lelkifurdalás is.

A mi célunk egyébként venni egy kisebb földet és erdőt csinálni belőle. Talán pár lakókocsit is tennénk bele, de nem az a lényeg, hanem hogy otthont adtam pár erdei állatnak. Illetve egy tulipánnal beültetett mező is tervben van. Öregkorunkba meg eladnánk mindenünket és vennénk egy házat görögországban. Reggelente frappéval indítanánk a napot és bámulnánk a tengert.

Annyi féle élet van, hogy egyetlen élet gyerek nélkül is kevés, annyi mindennel töltheted meg.

Momdjuk annak, aki így gondolkozik, jobb is, ha nem adatik meg a gyermek. Olyan helikopterszulo lenne belőle, aki még az 50 éves kisfiát is kézen fogva sétáltatná és kitörölné még akkor is a kakis sgget....

Amúgy meg az életben magában kell örömöt tálalni, nem egy másik emberben