Ezek valós érvek lehetnek gyerekvállalás ellen? Tényleg van, aki így gondolkodik?

Ebben mi olyan fura? Te hol élsz Kérdező, a 19. században?

Igen, vannak ilyen nők a valóságban, nem is kevés, itt vagyok például én is. Te tipikusan az az ember lehetsz, aki szerint csak az ő saját véleménye lehet az egyetlen jó és elfogadható vélemény. A cikkben le is írja a nő, hogy miért nem szeretne gyereket. Szerinted az embereknek kötelességük gyermeket vállalni? Nagyon nem, ez mindenkinek a saját döntése, tehát egyébként sincs semmi közöd hozzá. Én azon képedek el, hogy eggyes emberek még mindig így gondolkoznak, mint te.

Szerintem, aki tudja, hogy nem lenne türelme a gyerekhez, helyesen dönt, ha nem vállal gyereket.

Mégis miért jó az, ha anyuka/apuka bedobja a gép/telefon/laptop elé a gyereket, kényszer mosollyal van ott eseményeken (anyák napja, ballagás stb...), és minden helyről elrángatja a gyereket a lehető leghamarabb (farsang stb...).

Az elején a megfogalmazás, ahol arról ír, hogy belőle táplálkozik-vagy ilyesmi volt megfogalmazva-, tényleg komoly megfogalmazás, de meghozta a felelős döntését. Érzelmileg nem tudna támogatni egy gyermeket, ami ép úgy lehet rossz, mintha hónapról hónapra élnének.

Semmi rosszat nem mondott. Igaza van abban, hogy ők így látják jónak, nekik így jó, akkor senkinek semmi köze hozzá. Ahogy abban is, hogy manapság a legtöbb házasságot megbolygatja a gyerek, és abból mindig a kicsi jön ki rosszul, mert a szülők nagyon akartak "babázni", aztán meg kiderül, hogy "upsz, csórók vagyunk ehhez", vagy "nem álltunk még készen". Amit persze sose vallanának be, hanem csak panaszkodnak a baráti társaságban.

Én abszolút gyerek mellett vagyok, meg volt a családi, anyagi hátterünk, semmi gondot nem okozott az általános kimerültségen kívül, amitől hisztisebbek voltunk egymással, de ez is elmúlt. Majdnem 30 voltam mire jött a baba, úgy érzem, megvolt a "fiatalságom", megértem arra, hogy egy gyereket felneveljek. Mégis igazat adok nekik. A gyerek nem mindenkinek való. Ő nem vállalja, mert tudja, hogy nem való neki, és látja, hogy sokan úgy vállalnak, hogy aztán nem tudnak neki és maguknak mindent megadni és csupa stresszben élnek miatta.

Én úgy tudtam, hogy szerelemből házasodnak az emberek, mert a gyerekvállalás és a házasság között nincs nagy összefüggés.

Amúgy nem csak a cikk írója gondolkodik így, én sem tervezem a gyerekvállalást. Elég volt tapasztalatként a kisebb tesvérek is, meg az, hogy látom az embereket gyerek mellett. Plusz anyagi teher, mi van ha betegen születik, hányás, pisi, kaki, stb... Nagyon becsülöm azokat, akik mindezt mosolyogva, szeretettel telve meg tudják csinálni, de tudom, hogy ez nem én vagyok.