Én nagy családot akarok, a feleségem pedig már nem akar több gyereket. Így is boldog leszek? Nem lesz hiányérzetem?

Ismerek olyan nőt, aki az első gyermek 4-5 éves koraig nem akart többet aztán amikor könnyebb lett velw, akkor ismét rátört a babázhatnék. Tudom 5 év korkülönbség sok, de inkább ez mint egy idegileg kimerült anyuka.

A jelent élvezd, tök jó hogy otthon vagy a gyermekeddel, a legjobb időszak ez, használd ki :)

Mi már eleve úgy jöttünk össze a férjemmel, hogy én egy gyereket szeretnék.

Ő persze akármennyit 😏

De úgy döntött, hogy én kellek neki és az egy szem babánk, nem más.

Az élet nem olyan, hogy akarunk valamit és az meglesz, pont.

Szegény feleséged, még szerencse, hogy egyet tudott szülni, gondolkozás nélkül elhagytad volna ha kiderül h nem lehet gyereke. Ha már egy mellett is ilyeneken gondolkozol...

Ha mindenesetre keresel másik tenyészkancát, azért mélyen hallgass arról, hogy miért hagytad el az előzőt, mert nem leszel túl szimpi.

Mi a biztosíték, hogy ha elhagyod akkor mással tudsz családot alapítani? Nem arról van szó, hogy egyáltalán nem lett gyereketek, csak arról, hogy most jelenleg nem akar többet (15 hónapja szült basszus, adj már neki egy kis időt).

Lehetséges hogy 2-3 év múlva szeretne megint. Én a helyedben nem rúgnám fel a családi életet egy elképzelt jövőképért ami nem biztos hogy megvalósul.

Ha a szülés volt traumatikus, akkor azt is teheted, hogy keresel egy másodállást (építkezésekre mindig lehet menni), és összeraksz pénzt magánkórházra.

Ha az otthonlét volt a gond, akkor a gyermekágyi időszak után menjen vissza dolgozni, és legyél te otthon.

Ha sok volt neki a kialvatlanság, babagondozás, háztartás, akkor fizessetek takarítónőt vagy dadust heti pár napra.

Ha úgy volt sok az otthonlét, hogy ki se tudtatok mozdulni, nem tudtatok elmenni szórakozni, akkor keressetek bébiszittert, aki heti 1-2 este vigyáz a kicsikre, amíg éttermeztek, moziztok, wellness fürdőbe mentek.

Én elhiszem, hogy meg van ijedve, hogy egy gyerekkel be volt zárva, akkor kettővel még kevesebb kilátása lesz bármit is csinálni.

Sokan akkor jönnek rá, hogy a gyereknevelés nem csillámpónipuki, amikor megszületik az első baba.

Ez bizony egy kemény feladat, ami teljes embert kíván.

De ha tényleg elbeszélgetsz vele arról, hogy mi bántja, milyen nehézségei vannak és mivel lehetne könnyebbé tenni az életét, hogy beleférjen jó szívvel még egy kicsi (1!!! Szerintem ki se ejts a szádon 3 meg 4 gyereket 1-2 évig;), akkor lehet h tudtok megoldást találni a helyzetre.

De lehet h semmi nem fog használni, lehet h soha nem fogja meggondolni magát (sógornőmnek és nővéremnek hiperaktív a gyereke, na ők soha nem fognak bevállalni még egyet), akkor el kell döntened, hogy elhagyod-e a családodat és követsz egy álmot, ami lehet h soha nem fog megvalósulni, vagy elfogadod a helyzetet és letisztázod magadban mi a fontosabb.

Aztán lehet h 2 év múlva a feleséged fogja azt mondani h akar még babázni.

Én eladtam minden babacuccot amikor a fiam 1 éves lett, mondván soha többet nem szülök. Végül 3,5 év lett a két gyerek között, és a második is tervezett baba volt. Valóban, az idő elhalványította a kialvatlanságot és egyéb problémákat.

Ettől persze a feleséged nem biztos hogy meggondolja magát, de nem elképzelhetetlen.

Szia!

Teljesen megértelek, csak én a mások oldal vagyok.

Volt férjemmel ugyan ez (is) volt a probléma, persze sok egyéb más fontos dologban sem egyeztünk.

Két gyermekünk született, azt mondta, csak akkor akar harmadikat, ha egynemű az első kettő, mert hogy neki fiú is kell meg lány is kell.

Én mondtam, hogy nekem mindegy milyen neműek, de én nem szeretnék kettőnél megállni. Végül abban maradtunk, hogy a sors majd eldönti.

Aztán terhes lettem a harmadikkal. Mikor elmondtam neki "takarodj abortuszra" volt a válasz. El sem akartam hinni, hogy ezt mondta, teljesen összetörtem. Annyira nyílt a szakadék közöttünk (nem csak emiatt), hogy végül pár év múlva elváltunk. (a harmadik babával elvetéltem végül, a volt férjem nagy örömére.)

Aztán a sors összehozott a mostani férjemmel, akivel mindenben egyezünk és egymást kiegészítjük tökéletesen. Született közös gyermekünk és most vagyok várandós a 2. közös gyermekünkkel, azaz a 4. gyermekemmel. Az első házasságomból született két gyermeket is mi neveljük, az igazi apuka ellen jelenleg rendőrségi feljelentés zajlik....

Szóval igenis fontos, hogy egy férfi/nő szívében vágyott gyermek meg is szülessen, mert mindig ott lesz benne a hiányérzet....