Hogyan lehet mentálisan kibírni felnőtten pl a játszóteret?

Néha nem tudom, hogy magamat vagy a gyerekeket viszem játszótérre. 🙈

Babakocsis séták: sok anya összeköti a sétát az edzéssel. Amíg pici a baba, addig nincs túl sok lehetőséged, de a szülés után amúgy is tanácsos időt hagyni a testednek a regenerálósásra. Amikor már nagyobbacska a baba, be lehet tenni sportbabakocsiba és séta helyett futhatsz. Vagy lehet kapni biciklire utánfutót. Vagy hordozóval a hátadra csatolod a gyereket, mint egy hátizsákot és mehettek túrázni.

A játszótéren sokáig úgy éreztem, hogy én a hintát lökdösve fogok megöregedni. Aztán ez idővel jobb lett, lassan egyre önállóbbak lettek. Én viszek magammak felnőtt kifestőt a játszótérre. Vagy sudokut. De olyan is van, hogy viszem a görkorimat és én is korizok, amíg a gyerekek bicikliznek vagy rollereznek.

Ha a férjem is jön, viszünk tollast, frizbit és játszunk.

Érdemes körbenézni, van-e olyan játszótér a környéken, ahol több korosztály is jól érezheti magát. Ahová mi járunk, ott vannak játékok kifejezetten felnőtteknek is. (Saját testsúlyos edzőpálya, strandröplabda pálya, biciklipálya, napozóágyak)

Egyébként nagyon helyes, ha átgondolod, valóban akarsz-e gyereket és alkalmas vagy-e rá.

1 éves a lányom. A játszóterezés a legkönnyebb része a napunknak. Én nem bájcsevegek, nincs hozzá kedvem. Inkább játszom a lányommal vagy csak figyelem, hogy old meg olyan helyzeteket, amiket eleinte nem tudott vagy hogy teremt kapcsolatot más gyerekekkel. Számomra ezeket a dolgokat megfigyelni, néha rácsodálkozni, érdekesek.

Otthon lenni, és kitalálni, hogy mit csináljon addig, amíg én mást csinálnék. Nah, az az agyleszívós. A játszótér az kész felüdülés. A fásult arcok meg azért vannak, mert a gyereknevelés úgy egészében megterhelő, az első 3 év meg agyleszívás, kialvatlansággal kombinálva.

Futni lehet babakocsival, de azt se mindig. Filmet nézni is lehet szoptatás alatt, de az az idő is hamar elmúlik. Pár hónap. Jobb ha megjegyzed és eszerint mérlegelsz: ha gyereked lesz, megváltozik az életed. Illetve akkor nem, ha állandóan lepasszolod és nagymama meg a bébiszitter neveli. Ha Te leszel otthon vele, ha kevés segítséged van, akkor ugyanolyan soha nem lesz az életed, mint a gyerek előtt. A játszóteres korszak meg max pár év... aztán jönnek a szülői értekezletek, az együtt tanulás, a kamaszkor... Mindig van és lesz valami, ami nem fogadra való a gyerekes létben, mert "sajnos" egy másik emberi lény is része lesz a mindennapjaidnak, akiről neked kell gondoskodnod.

Én is úgy futottam neki az egésznek, hogy "majd a gyerek alkalmazkodik a mi életünkhöz". Akkora volt a pofáraesés, hogy kb fél év után ocsúdtam.

Good luck :)

22

Próbáld bevonni őt is a házimunkába. Nekünk bejött. Ő nem nagyon van el magában. 🙄 Nincs azzal baj ha játékosan megtanulja a dolgokat. Másfél évesem hozza a lapátot ha sepregetek, tologatja a porszívót, pakolja a mosógépet, pancsol a mosogatóban, ha főzök a pulton ül és "főz" ő is.

Persze ez csak egy tipp. Úgy csinálod ahogy neked jó. Én még így is jobban haladok mintha próbálnám elterelni, lefoglalni.