Hogyan lehet mentálisan kibírni felnőtten pl a játszóteret?
Helyzet: eljegyzés, házasság, gyerekvállalás kapujában.
Leültem egy játszótér közelébe csak ugy. Befásult fejek a szülők részéről, vagy erőltetett fogócskázás, homokozás a gyerekkel, vagy mások beszélgetve mint vmi nyugdíjasklubban a gyerekek mellett, és kb fél óra múlva erős késztetésem volt arra hogy felálljak, es induljak, mert én ezt nézni sem bírom, de kitartottam még egy darabig, próbáltam átérezni, keresni a feeling-et. Hogy mi ebben a jó?
De ha mondjuk ez ilyen, és lenne gyerekünk, hogyan lehet ebben megtalálni a jót, hogy majdan a játszótéren mentálisan én ezt kibírjam? Meg belegondolva mikor órákat sétálgatnak babakocsival. Ezeket hogyan lehetne feldobni?
Én gyűlölöm a játszóteret, hiába van itt max 5 perc sétára iszonyat ritkán megyünk (1 kezem elég megszámolni hányszor 1 évben), akkor is próbálok úgy, hogy lehetőleg ne legyen ott senki.
Sok szülő viszont a saját maga kedvéért is megy, mert ott tud beszélgetni másokka, a gyerek meg elfárad és könnyebben elalszik este.
Nem kötelező játszótérre menni egyébként, sem órákig tologatni a babakocsit
A többit meg nem is írtam.
Ez csak pár péĺda volt az ezerből, amiket megfigyelek.
Nem akarom elkeseríteni a párom, de en már most agyalok a bébiszitterben..
A játszóteret én sem szeretem, de néha azért muszáj kibirni. Egyébként vannak szülők, akik kimondottan szeretik, egyrészt mert nekik komfortos kint lenni, nem esik nekik jól hosszú ideig a lakásban lenni. Na én pont a fordítottja vagyok, nem szeretek csak úgy céltalanul kint lenni. Ha megyek valahová, vagy valami esemény van, akár kirándulás, vagy bármi, az oké, de csak azért kint lenni, hogy ne bent legyek, az nekem kínzás. A másik az, hogy sokan szeretnek a játszótéren bandázni más szülőkkel. Én mondjuk ezt se nagyon bírom, pedig alapvetően barátkozós típus vagyok, de nekem olyan eletidegen az összes ilyen játszótéri társalgás, mert mindegyik úgy indul, hogy a gyerek a téma, és engem nem igazán érdekel más, idegen ember gyereke. Pedig amúgy szeretem a gyerekeket, de így, ebben a formában nekem ez egy halál unalmas téma. De nyilván nem vagyok bunkó, és ha valaki beszélgetést kezdeményez velem, akkor nem rázom le, csak hát nekem ebben nincs semmi élvezet, és nem is nagyon tudok mit hozzátenni az ilyen beszelgetesekhez. Komolyan, még a nagymamákkal tudok a legjobban társalogni a játszótéren, pedig csak 34 vagyok, de ez így volt már tíz éve is.
Olyankor szórakoztató nekem is a játszótér, amikor van ott olyan is, akit nem a gyerek révén ismerek, de ez ritka. Néha összefutok egy kolléganőmmel, akkor jókat beszélgetünk, de ők ritkán jönnek, egy fia van, és már nem olyan kicsi, hogy le kelljen vele menni.
Egyébként ha a fiam jól elvan, akkor nézek ki a fejemből és várom, mikor mehetünk haza. Ha épp nincs senki, akivel játszana, akkor játszok vele én, az még azért szórakoztatóbb, bár nyilván nem nekem nagy élmény a két órán át tartó homokozás. Egyébként sokkal szívesebben megyek kirándulni, vagy csak simán sétálni, de azért azt is szeretném, hogy legyenek barátai a környéken, a nagynak pl ilyenek sosem voltak, mert többször is költöztünk, így ő senkit nem is ismer a közelben, nincs kivel összejárnia, csak a suliban találkozik korabeli gyerekekkel, ami nem túl jó. A kicsi még ovis, neki remélem nagyobb szerencséje lesz.
Őszintén?
Ha már most ezen aggódsz, ne vallalj gyereket. Az ő erdekében...
Egy gyereknek az anyjára és az apjára van szülsége, nem bébiszitterre...
Egyébként nem kötelező a játszótér...
Mi 3 házra lakunk tőle, de kb 2havonta ha kimegyünk.
Csaladiban lakunk, van hinta, csúszda, homokozó, minden is. Szomszédeknis inkább ide jönnek át...
Csak úgy puszta kíváncsiságból kérdező. Ha a babakocsi tologatásra, majd később a játszóterezésre felveszel valakit, akkor te milyen minőségi időt fogsz tölteni a gyerekkel? Hogy tervezed? Egyáltalán, hogy képzeled el az anyaságot? Ezek szerintem fontos kérdések amiket át kell gondolni, mielőtt belevágnátok a családalapításba.
A levegőzés minden életkorban kell a gyermeknek. Eleinte a babakocsiban tologatás jelenti ezt, és igen, van,hogy az ember céltalanul sétálgat, de ha nyugodtan elvan a baba, akkor ez a legjobb neki is és a szülőnek is, hogy friss levegőt szívjon. Később a játszótér szükséges, mert egyrészt a gyermek szocializálódik, kellően levezeti az energiáját és ugyancsak a szabad levegőn van.
A szabad levegőn lévő tevékenység egy jó részét kiteszi a gyermek minden napjainak. Normál esetben ez legalább 3-4 óra naponta. Nem olcsó mulatság erre alkalmazni valakit.
Amúgy bevallom, a játszótér nekem sem a kedvencem, de kibírható.
"Hogy tervezed? Egyáltalán, hogy képzeled el az anyaságot? "
Én ugy tervezném, hogy az Nekem is jó legyen, ne csak a gyereknek.
Olyanokon gondolkodom pl amig homokozik(vkivel) addig en inkabb dolgoznék a laptopon is, vagy minden de bármi más, vagy babakocsit osszekötni pl kocogással(ha ilyen lehetséges egyáltalán), meg közben zene a fülessel, vagy kesobb en is egyutt ugrálok vele a trambulinon vagy az ágyon, vagy szoptatás közben netezem, meg stb stb, ezeket a pontokat ill életritmust próbálnám keresni, különben én nem érzem magam idegileg olyan erősnek pl jatszoterhez, hogy ne esnék depresszioba, vagy ne égnék ki 2 nap alatt..
Amig pici volt akkor mentunk amikor egyedul lehettunk. En szerettem vele jatszani, homokozni, csuszdazni, labdazni. Egyaltalan nem egett ki az agyam. Mindig vittunk valamit, ugyhogy epitettunk dinoknak vulkant, barlangot, autoknak garazst, autopalyat stb. Remekul szorakoztunk. Akinel teher kisgyerekkel jatszani az ne nagyon szuljon . Rengeteg mindent kint tudsz neki megtanitani. Fakat nezni , leveleket,bogyokat, kavicsot gyujteni, viragot szedni. Persze nyilvan nem elegit ki mentalisan ezert vannak a felnott barataim akikkel , brszelgetek, gyerek nelkul kvzgatok , es mama aki imad az unokaval lenni. Es persze apa akivel eljarunk ilyenkor ide oda.
Es lettek anyuci baratok is, hasonlo mentalitassal mint az enyem igy mar mikor nagyobbavsks lett s gyerek lettek barataik. Amig jstszottak mi dumaltunk. A zsufolt jatszotereket gyulolom, nem is jsrunk ilyenekre, mert utalom a mindent IS jobban tudo anyakat ...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!