Hogy vágtatok bele a gyerekvállalásba? Volt saját otthonotok, stabil bevételetek, segítségetek?

"párom még nem dolgozik (tanul)"

Először is nem szülünk olyannak, aki még a minimális elköteleződésre sem képes. Magyarán: még feleségül se vesz.

Tudom, az sem garancia semmire, a hiánya viszont garancia a csődre.

2, irta h komolyak a szandekok, gondolom azert mert majd lesz eskuvo.

Stabil hatter, tartalek kell, es a legfontosabb hogy mindketten akarjatok

Amikor próbálkozni kezdtünk: házasok voltunk, én egyetemre jártam, egy évem volt hátra, mellette dolgoztam (levelezőn tanultam). Albérletben éltünk, annyi megtakarítással, hogy tudtuk, ha jön a baba, elég lesz az önerőhöz és veszünk házat. A férjem ekkor már 10+ éve dolgozott, stabil hátteret biztosító keresettel rendelkezett. 20 és 31 évesek voltunk.

Végül 7 évvel később született az első gyerekünk, de igazából csak annyi változott, hogy közben lediplomáztam. Terhesen vásároltunk házat, felújítottunk, költöztünk, ugyanúgy, ahogy elterveztük.

Igazából nekünk a legfontosabb az volt, hogy házasok legyünk. Nem azért, mert az garancia lenne bármire is, csak nekünk fontos, így éreztük helyesnek. 😊

Van saját otthonunk (hitelre, de van egy másik, kisebb lakásunk, ami viszont már hitelmentes , ezt alberloknek tartjuk fent), mindketten dolgozunk, nem keresünk rosszul, bár a férjem munkahelyen most leepitesek folynak, úgyhogy közben új lehetőségeket keres. Házasok vagyunk, nekünk ez is fontos volt, hogy házasságba szülessen a gyermek.

Azt is hozzá kell tenni, hogy 30 felett vagyunk mindketten, és ha mondjuk egy 10 évvel hamarabb találkoztunk volna, nem hiszem hogy eddig vártunk volna a csaladalapitassal, szóval nem ennyire idilli helyzetbe is vállaltunk volna már.

Szoval nekem fontos lenne a házasság, anyagi szempontból a saját lakás (hitelre, de nem akartam volna albérletbe szülni). Plusz sokkal jobb, ha kicsit dolgozik a barátnőd, utána több támogatást kap az államtól, plusz majdnem 30 évesen 2 kicsi gyerekkel nem úgy fog munkát keresni, hogy munkatapasztalata meg nincs (én egyáltalán nem vagyok karrierista, de egy-két évet szerintem dolgozzon).

Plusz minden nőnek arra is kell gondolni gyerekvallalas kor, hogy mi lesz, ha.... Ha mondjuk egy-két év múlva megromlik a kapcsolat, vagy neadjisten bajod esik, nem tudsz dolgozni, akkor is fent tudja e tartani a családot? Lesz miből fenntartani a lakást, eltartani a gyereket, lesz sporoltpenz váratlan esetekre? Hiába nem keresel rosszul, ha veled történik valami ő meg anyaságin van munka nélkül, akkor nehéz lesz.

Mindenesetre nem is kell várni a tökéletes pillanatra a gyerekvallalashoz, mert olyan sosem lesz. Vagy nehezen jön össze (mint nekünk), akkor meg sajnaljatok majd, hogy halogattatok.

Én (nő) nem vágtam volna bele, míg tanulok, sőt, míg nem dolgoztam valamennyit.

Saját lakasunk volt, pici és hitelre, de stabilan törleszteni tudtuk, meg mellette félretenni. Tehát lakás és bevétel volt. Segítségünk mérsékelten, de volt.