Milyen az anyaság?
Amikor kiderül, hogy terhes vagyok nagyon megörültem, mert nagyon régóta próbálkoztunk és végre sikerült :)
De most kicsit ingatag az érzés bennem, olyan félelem és aggodalom.
Félek, hogy nem fogok tudni megadni neki mindent, ami kell.
Hogy nem leszek jó anya.
Nem tudom, hogy hogyan neveljem, szigorúan, elnézően.
Csak ezeken jár az eszem, ahelyett, hogy boldog lennék, hogy végre terhes vagyok és egy igazi boldogság növekszik bennem.
A férjemet halálosan szeretem, és ezzel próbálom nyugtatni magam, hogy a férjem gyereke lesz :)
De néha előjönnek ezek az aggodalmak!
Most kicsit terelem a gondolataimat, mert költözünk és ez sokat segít!
De ti, anyukák, nektek nem voltak ilyen gondok az első csöppségnél?
Hogyan csináltátok, hogy ne stresszeljetek fölöslegesen?
Én 24 párom 27
válasza:Ez az anyaság amit érzel, öröm és boldogság és aggodalom és kétségek. Folyamatos ambivalens érzés, alig várod hogy lefekudjon és nyugi legyen aztán a képeit nezegeted és várod a reggelt.
Ez az anyaság, hogy hogy neveljem, így úgy, jól csinálom, mimdegy hogy a szomszéd hogy csinálja nekem más a gyermekem, bízok magambam és benne. Nekem a legszebb. Óvom és bátorítom.
Stb
válasza:Amit a 12-es ír, nagyon igaz, én is alig várom, hogy aludjon végre, hogy végre legyen egy percem magamra, aztán ha egy óránál tovább alszik, már hiányzik az a cuki feje.
Nem könnyű, és ahogy nő, tényleg egyre nehezebb, megvannak a módszerek, hogy mivel tudom "hatástalanítani", pl játszótér, de nincs mindig kedve ahhoz az embernek.
Szerintem a lényeg hogy valamilyen módon oldd meg, hogy ki tudj kapcsolódni egyedül, és akkor nem fogsz beleőrülni. Egyik nap áthívtam anyukámat, mert már nem bírtam úgy dolgozni, hogy itt őrjöngött a fejembe a kicsi (nincs bölcsi most), ez segített valamennyit. Annak ellenére hogy amúgy anyukámat nem lehet bármikor ugrasztani, nincs állandó segítségem, sőt, többnyire tök egyedül vagyok. De néha valahogy muszáj megoldani a segítséget, különben nagyon nehéz kibírni ép ésszel :)
válasza: válasza: válasza: válasza: válasza:Kedves kérdező te meg picit alomvilagbam elsz es nincs ezzel semmi baj. Majd a tuloldalrol megerted es megmosolygod ezen soraidat. Igen is cseled munka hiszen heti 168 oraban fogod csinalni. Karacsonykor szulinapodon betegen folyamatosan!
Meglepoen koran el kell kezdeni oket nevelni majd latni fogod. 2 es fel evesen olyan dolgokat is csinal amire azt hittem 5 evig van idom. Pl nem lehet mar barmikor mehpuszilni öt becsukja a szobaja ajtajat es tarsai.
Nehez lesz a legnezebb dolog amit valaha csinaltal. De egyben a legjobb szemelyisegfejlesztes is es en meg ennyire nem szerettem senkit.
De nem rózsaszín es nem olyan mint a filmekben látod
válasza:Az, hogy milyen lesz nagyban függ a gyereked temperamentumátől is.
Ha csak a kisebbemet nézem tök jó az egész, ha a nagyobbat, borzalmas! Nincs olyan nap, hogy ne gondolnék arra, hogy milyen jó lenne világgá menni, de a kisebb miatt maradok
válasza:Nagyon úgy fest, te rózsaszínű cukármázba burkolt csillámpóniként tekintesz az anyaságra. Hát, nem az.
Arccal sosem merném bevallani senkinek, mert máglyára vetnének azonnal, de én tudod mikor kezdtem "élvezni" az anyaságot? Értem ezalatt, hogy boldogsággal töltött el, ha a gyerekre néztem. Nem teherként tekintettem rá, és nem csak a túlélés volt a cél.
10 éves kora körül. Ez van egy éve. Ez van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!