Most mit tegyünk?

Én megértelek, az én anyósom is ezt csinálta. Az elvetélt magzata nevét akarta a lányunk nak adni és fél volt háborodva, hogy én miért tiltakozik ennyire ellene.

Mond nekik, hogy majd átgondoljátok, még nem döntöttetek. Próbáld elengedni a füled mellett és minél kevesebb stresszelni ezen. (Készülj fel, hogy ez szülés után csak még rosszabb lesz. Miért így szoptató vagy nem szoptató, miért nem itataod cukros teával, miért nem kezded a hozzátáplálást 3 hetesen, stb. Kösd fel a nadrág szárát, mert nagyon sokszor fognak kéretlen tanácsot osztogatni vagy utasítani.)

Exem anyja egyik ebéd alkalmával elmondta, hogy fogják majd hívni az unokáját.

A kapcsolat amúgy 70% ban azért memt tönkre mert tipikus rossz felé anyós jelölt volt és a fia nem. Igazán állt ki értünk se és magáért se.

Évek múlva megtudtam, hogy az exem gyermekének a neve azt amit akkor az asztalnál hallottam.

Oh, ismerős.

Érdekes módon a második gyermeknél jött elő, hogy mindenki el akarta nevezni leendő gyerekünket. Elég sokáig tűrtük, aztán egyszer anyám mondata után telt be a pohár, egy fiúnév becézését talált ki az általunk kiválasztott lánynévhez, és közölte, ha mégis amellett döntünk, ő így fogja becézni.

Na, szerencsére akkor hátat fordítottam neki, és közöltem, nem jövünk látogatóba mindaddig, amíg bocsánatkérés mellett nem közli, hogy megfelelő a név. Ha sokáig tart, akkor nem is látja az újszülöttet.

Kivárta a következő 2 hétvégét, nem hitt nekünk. Aztán rájött, úgy van, ahogy mondjuk.

Mondjuk nálunk egyértelmű volt a férjem kiállása is bárkivel szemben.