Hogy mondjam meg,hogy nekem ez így sok?

“Julcsi, figyelj, az elmúlt időben nagyon sokat vigyáztam a gyerekekre. A fiaddal nincs is semmi probléma, elvan az enyémmel, de a kislányod olyan sok figyelmet igényel, hogy az nekem nagyon megterhelő. Sajnos ilyen sokat nem fogok tudni vigyázni rájuk a jövőben.”

Időben kell leállítanod, mielőtt teljesen elpofátlanodik. Mert ne haragudj, de amit most csinál, az igenis pofátlanság. Nem passzoljuk le valakihez RENDSZERESEN a gyerekeinket! Ha nem tudja őket magával vinni, kérjen meg nagyszülőt, nagynénit, szomszédot, másik barátnőt stb stb. Vagy fizessen ki szépen egy bébiszittert.

Mond, hogy egygyermeked van, ahjoz vagy szokva. A fiaddal még eljatszik a fiú, ő így oké, de nem tudod a felelősséget vállalni még egy kicsiert is. Aztán ha baj van meg egyből vádaskodna gondolom.

Nekünk egy fiunk van de olyan eleven és figyelni kell rá hogy csak az egyik nagyszülő re merjük rábízni, mert nem várunk erőn felüli felelősséget a másikaktól. Jelezd kedvesen, hogy nektek is van elfoglaltságotok, nem tudsz alkalmazkodni hozzá már.

Mondd meg egyszerűen, hogy délutánra mást terveztél, legközelebb előbb szóljon (és akkor akár el is lehet neki mondani, amit írtam). Nehogy már lemondd, mert ő csettint egyet.

“Julcsi, ezt a kávézgatást el kell halasztanunk, mert ma programom van, nem szeretném lemondani. Legközelebb hamarabb szólj légyszi, ha átjönnétek.”

A legegyszerűbb az igazat mondani.

Most pl. van is tervezett programod. Nem értem, miért nem mondtad neki azonnal.

Igazat adok az eddigi kommenteknek, de én nem részletezném, hogy a fiú még ok, a lány meg necces. Abból csak az lenne, hogy a fiút továbbra is vinné.

De mindenképp le kellene állítani, mert ez túlzás.