Baj ha nem szeretnek gyereket?

Nem gáz, de aki elsőre nem fogadja el, azzal megértetni sem tudod úgy sem. Tapasztalat.

Az ilyen embereket ignorálni kell, de legalább a témát kerülni amennyire egészségesen ezt lehet. Mert hiába mondasz bármit, akkor sem fogja megérteni és elfogadni az álláspontod, semmilyen érvet nem tart majd megfelelőnek. (Még akkor sem, ha esetleg szemtől-szemben úgy csinál, hogy mégis)

Hagyd! Az ilyen nők meg férfiak nem képesek felfogni, hogy nem mindenkinek az az élete, hogy pulyákat potyogtasson ki magából. Igazából az ilyen emberek csak azért vállalnak gyereket, mert kell. Nem azért, mert akarnak vagy vágynak rá.

Te nem vagy önző kérdező, viszont az, aki társadalmi nyomásra szül, mert kell gyerek, vagy mert ne maradjon egyedül, na az önző.

#14: Engedd el az önzőséget. Ha valaki nem létezik, azzal szemben nem lehetsz önző. Egyszerűen értelmezhetetlen gondolatmenet.

#12

Kajában én is önző voltam világ életemben, aludni is imádtam.

Még mondtam is egyszer Anyának, hogy tényleg kibírja, hogy nekem adja a kedvenc kajáját. Ekkor gimis voltam.

Most ha csak egy adag van valamiből, amit a fiam is megehet, egyszerűen nem érzek késztetést hogy megegyem, az az övé, és ezt olyan természetesnek veszem, hogy valószínűleg az anyai ösztönnel jött meg

Én sem szeretnék gyereket, mondjuk kicsit mélyebbeknek érzem az indokaimat, mint hogy mi lesz azzal az egy szelet tortával a hűtőben...

De nem kell senkinek sem az orra alá dörgölni, hogy akarsz-e gyereket vagy sem. Anyukámon kívül én még senkitől nem kaptam meg, hogy mikor szülök már. Nem beszélek erről. De a rákérdeznek, akkor megmondom, hogy nem szeretnék és kész.