Baj ha nem szeretnek gyereket?

Az magánügyed, hogy akarsz-e gyereket vagy sem.

Éppen ezért nem tartozik másokra, nem kell velük elfogadtatni, söt erröl még beszélni sem kell velük.

Egyedül a pároddal kell megegyezni.

Egyik füleden be, a másikon ki. Vagy felállsz és otthagyod őket, ha felhozzák a témát.

Én személy szerint bár anya vagyok, de azt mondom, hogy ha te így érzed, ilyen vagy, akkor őszintén tisztellek azért, hogy nem vállalsz gyereket és teszed tönkre a saját és az ő életét is azzal, hogy vállalod, csak mert a családod, vagy az emberek szerint kell. És ezt ne vedd bántásnak. Ezt arra értem, hogy sokan úgy vállalnak gyereket, vagy több gyereket, hogy más célok miatt és nem azért, mert tényleg szeretnék, vagy alkalmasak rá. Mindenki döntse el maga, a saját maga ismeretében, hogy mire képes, mit szeretne.

Nekem egy gyerekem van és nem akarok többet. Egyszerűen nem érzek elég türelmet, elég kitartást, hogy több legyen. Az egészségem se olyan, horror volt a terhességem, a szülésem, anyagilag is egy gyerek felnevelésére vagyunk alkalmasak, hogy mindent megadjunk neki. Tiszta szívemből szeretem a fiamat, az életemet is odaadnám érte, de ha lenne még egy gyerekem, nem tudnám elölről kezdeni az egészet. És nem is akarom. Igen, én is hallgatom, hogy ó, hát ők ha tehetnék, biztos vállalnának még egyet, meg egy gyerek nem gyerek, testvér kell a gyereknek, én is elengedem ezeket a fülem mellett. Addig, amíg én szülöm meg, én nevelem fel, addig had' döntsem el én, hogy szülök, nem szülök, ha igen, hányat. Egy gyereknek megfelelő anyagi és érzelmi háttér kell ahhoz, hogy biztonságosan felnőjön. Ehhez meg érett gondolkodás kell, hogy valaki ezt felfogja. Nem mindenki ilyen gondolkodású.