Nők akik eredetileg nem akartak gyereket de a párotok kedvéért mégis lett, megbántátok?

De amúgy egyre jobbnak érzem a dolgot, hogy már jár beszél, bölcsis, kezdem én is élvezni, már nem olyan nyűg mint korábban.

Bár én elég fiatal vagyok, most vagyok 27. Már bölcsis a kicsi, újra dolgozok , kezdek visszatérni az életbe.

20as voltam

Hasonló helyzetben vagyok, csak mi lassan 5 éve leszünk együtt. Párom nagyon jól kezeli a gyerekeket, szerintem jó apa lenne, de én szerintem nem lennék jó anya. Nem vagyok se türelmes, a gyerekek idegesítenek (úgy 8-10 éves korig, utána már nem vészes), a szüléstől és a terhességtől meg rettegek. Persze, kapom a "meggyőző" szövegeket, hogy "a sajátodat majd megszereted" és társai, de nem... Én nem szeretnék kockáztatni. Helyedben én sem tenném.

Mielőtt kapnám az ívet: párommal megbeszéltük ezt, tisztában van az érzéseimmel és ő sem ragaszkodik a gyerekhez mindenáron.