Hogy lehet az, hogy valakinek nem szerepel a céljai között a család és gyerek?
Vannak emberek, pl. alkotók, akik a munkásságuknak szentelik az életüket. Ebbe az életformába nem fér bele érthető módon a család, habár itt is jelentős számú ellenpéldát találunk. Egy ilyen embernél a szellemi örökség az, ami utána marad.
Egy hétköznapi ember viszont nem értem, hogy nem érezhet késztetést arra, hogy továbbadja azokat az értékeket, amikben hisz és amiket fontosnak tart? Esetleg nem is hisz semmiben? Ha más nem, azzal nem számol, hogy egyedül fog meghalni a magányban? Vagy rosszabb esetben egy háziállattal, akit szerintem kb. a gyereke helyett szeret?
Vannak, akik azzal indokolják a gyermektelenséget, hogy ők a karriert választják. Ők mire fognak emlékezni a halálos ágyon? Hogy milyen sok pénzt kerestek, és a szomszéd biztos irigy rájuk? Ez így egy minőségi életcél?
Én sok gyermektelennél látom ma azt, hogy kizárólag az "ÉN" számít nekik és a személyes boldogság, viszont eközben a legkevésbé sem boldogok - keserűek, rosszindulatúak, mintha irigyek lennének a családosokra, és közben megbánták volna a döntésüket, hogy egyedül maradtak (már ha erről van szó, nem pedig arról, hogy senki nem választotta őket). Tisztelet a kivátelnek, nyilván ilyen is akad bőven (pl. aki meddő).
Számomra meg inkább az lenne a kérdés, hogy hogyan lehet az, hogy valaki akar gyereket. Minden ember más és más, lehet tovább kéne látni az orrodnál és kicsit kinézni a szűklátókörűséged mögül. Neked nem mindegy ki vállal gyereket és ki nem? Semmi közöd nincs hozzá.
Manapság egyre több ember van, aki nem szeretne gyereket, millió okból kifolyólag. Én speciel azért nem akarok, mert a hideg ráz a gondolatától is. Egyetlen porcikám sem vágyik gyerekre, idegesítőnek találom a folytonos bőgést, hisztit, semmi kedvem évekig szaros pelenkázni cserélgetni, évekig nem aludni, éjszakázni, most faj a hasa, most fogzik, most ez, most az. Állandó stressz, idegeskedés, kialvatlanság stb stb. Köszi, de nem. Én szeretem a kötetlen, kényelmes, szabad életemet a férjemmel együtt, akivel már 8 éve vagyunk házasok és eszünkbe nincs gyereket vállalni. Mi így vagyunk egy család. Szeretünk utazni, új dolgokat kipróbálni, szeretjük a munkánkat és élvezzük azt, hogy ha éppen este 11-kor van kedvünk bemenni a városba összeülni a barátainkkal (nyilván nem most..), akkor megtehetjük, mert nincs a nyakunkon egy gyerek, aki miatt jó ideig sehova nem lehet menni.
Nincsen ezzel a világon semmi baj, hisz mindenkinek mások a preferenciái, mástól lesz boldog, mástól lesz teljes az élete. Én inkább sajnálom azokat, akik csak egy gyerekben képesek kiteljesülni.
Apropó, ha már értékekről beszélünk. Te mégis mit fogsz átadni a csodás gyerekeidnek? Hogy hogyan legyenek maximálisan elutasítóak másokkal szemben, akik nem értene vele egyet?! Hogy nulla empátiával rendelkezzen? Hogy egyből személyeskedjen, amint elfogynak a nem létező érvei?
A 23mas kommenteden pl hangosan felnevettem. A macskák vannak túl szaporodva?😅 No aztán az emberekkel mi a helyzet?? Bőven túl vagyunk szaporodva, a földön már most is túlnépesedés van, de az emberek csak szülnek és szülnek. Márpedig a Föld erőforrásai sem végesek. És maximálisan igaza van az általad elmebetegnek titulált kommentelőnek. Egy gyerek milliószor többet árt a földnek, mint egy macska! Elég hiányosak lehetnek az ismeretei annak, aki ezt nem tudja belátni. Tudod te egyáltalán mekkora az ökológiai lábnyoma egy gyereknek?? Javaslom nézd meg és utána beszélj hülyeségeket.
Amúgy annál szánalmasabb érv a gyerekvállalás mellett aligha létezik, mint hogy idős koromban legyen mellettem valaki. És akkor a gyerekmentesek az “önzőek”.🤦🏻♀️ Remélem azért az megvan, hogy egy gyerek SEMMIRE sem garancia, rengeteg idős ember van csont egyedül, annak ellenére hogy vannak gyerekei. Mert semmiféle garancia nincs arra, hogy jó lesz a kapcsolatod vele/velük, ahogy arra sem hogy nem költözik el több ezer kilométerre és jó ha látod évente 2x.
Meg lehet nézni az idősek otthonát, hány olyan ember van bent, akinek amúgy van/vannak gyereke/i.
Tehát egyáltalán nem törvényszerű, hogy aki nem szül, az egyedül marad és megkeseredett lesz. Ezzel csak a gyerekesek szeretnek vagdalkozni, hogy valamivel bele tudjanak állni azokba, akik nyíltan vállalják, hogy számukra teher egy gyerek, mert képtelenek elfogadni és tiszteletben tartani, hogy mások másképp élik az életüket, mint ők. És ez az igazán szánalmas.
Kérdező, annyit árulj már el, hogy minek írtad ki a kérdést, ha senki véleménye nem érdekel és csak személyeskedsz?
Szerintem ezerszer többet ér egy olyan nő, aki igenis beismeri, hogy neki nem való gyerek, mert másra vágyik az életben, mint egy olyan, aki megszüli a 2-3 gyereket gyors egymásután, aztán megy a panaszkodás, hogy hétvégi bölcsit/ovit akarnak, miért nincs nyitva a két ünnep között az óvoda, nem bírják már idegekkel stb. :)
Itt is mindenki akart gyereket, aztán később nyűg lett, verték, késelték, éheztették és beinjekciózták a gyerekeiket, olvasd el az összes választ. Nem mindenkinek való a gyerek! Akik belátják, hogy szörnyű családi mintát vinnének tovább a gyerekkel és inkább nem szülnek, azok a felelősségteljes emberek.
https://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__egyeb-ke..
Kikérem magamnak, sem én, sem a párom nem akarunk karriert, egy biztos passzív jövedelmet szeretnénk elérni, amiből el tudunk menni korai nyugdíjba 50-55 évesen. Tekintve, hogy itthon 20 millió forint egy db gyerek felnevelése és nem ártana egyetemre járni, elindítani az életben, mi ezt a pénzt bőven félre tudjuk tenni. Ti nevelitek a gyerekeket, állami nyugdíj addigra már nem lesz, a gyereketek jóindulatára lesztek szorulva amíg nekünk lesz egy fix passzív jövedelmünk. Boldogan hagyjuk majd a vagyonunkat a testvéreink gyerekeire és jótékony célokra, szóval az sem lehet a kifogásod, hogy ki fogja örökölni a felhalmozott pénzt.
Több okból sem szeretnénk gyereket.
1. Senkit nem látunk az ismeretségi körből, rokonságból, aki valóban boldog lenne, csak azért mert szült. Mindegyik kimerült, feszült, kamaszkorban meg csak rosszabb lesz.
2. Házasságokat tett tönkre a gyerek szinte mindenkinél, sokszor az egyetemista gyerekek is csak évente 1-2x járnak haza, annyira utálják a szüleiket.
3. Idegesítenek a síró csecsemők, a dackorszak, a kiskamaszok, a nagykamaszok. Sőt, kifejezetten utáljuk a gyerekeket. Akárhányszor rokon gyerekkel töltünk több órát, amikor hazaviszik őket, akkor nagy kő esik le a vállunkról, szinte felszabadulunk, hogy végre elmentek.
4. Imádjuk a szabad, csendes, nyugodt életünket. Munka után lefekhetünk a kanapéra egy filmet nézni majd rendelünk valami vacsit, mert épp lusták vagyunk aznap főzni. Amíg te futsz az iskolába a gyerekért majd üvöltözöl vele, hogy csinálja meg a háziját, szórakoztatod, megeteted, könyörögsz, hogy menjen fürödni meg lefeküdni. Soha nem adnám fel a nyugalmunkat egy gyerek miatt, aki az első 3 évben 10 percet sem bír ki nélküled, sz*rni sem lehet nyugodtan.
Ezeken kívül még sok más miatt sem kéne gyerek, de ki sem férne a lista. Egyik ok sem a karrier körül forog.
Tudom, hogy rohadt fárasztó és szar a gyereknevelés, de én nem vagyok egy áldozat fajta, akinek ez a szöveg, hogy 'jajj az élet értelme, meg jaj egyetlen forrása a boldogságnak' bármit is hatna. Ha tudsz angolul nézd meg facebookon azt az oldalt, hogy 'I regret having children', rengeteg szülő névtelenül bevallja, hogy milyen szar szülőnek lenni és legszívesebben eltűnnének vagy megölnék magukat, ami csak még jobban megerősített a gyerekmentes életben.
#36-os: Nahát pontosan én is a korai nyugdíj miatt nem akarok többek között gyereket! Legkésőbb 55 évesen nyugdíjba akarok menni, ehhez viszont rengeteg pénzt kell felhalmoznom. Nem keresek annyit, hogy gyereket is tudjak nevelni és félre is tedjek nagy mennyiségben nyugdíjra.
Hozzáteszem, amúgy sem vagyok szülő alkat, ráadásul van 1-2 betegségem amit jobb, ha nem örököl a gyerek. Szóval ez egy win-win szituáció mindenkinek. :)
22-es vagyok, a kérdező szerinti elmebeteg.
Én pl. azért olvasom, mert attól, mert nem akarok, nehéz lemondanom pár dologról. Pl, hogy lássam magamat és a férjemet egy piciben, vagy, hogy érezzek magamban egy gyereket. Ezek nagyon jó érzések lehetnek, és kíváncsi természet vagyok.
Ugyanakkor, mint írtam, szorongó alkat, aki szereti a kontrollt és távol áll tőlem a spontaneitás, amiket egy gyerek hozna az életembe.
Ha ide feljövök kicsit, emlékeztet, hogy mennyi minden jár egy gyerekkel, amit viszont nem akarok, és ettől megkönnyebbülök, megerősödök a döntésemben.
Se gyereket vállalni, se lemondani róla, nem egyszerű döntés, mert előbb utóbb végleges es megváltoztathatatlan lesz. És minden döntésnek, változásnak van jó és rossz oldala. Nem kívánom ezt elhazudni, vagy rejtegetni, még akkor se, ha a mosolygó szmájlid a kérdésedben cinizmusra enged következtetni. Én ezzel önazonos vagyok, hogy te min mosolyogsz, az már a te ügyed. Ahogy a gyerekvállalás is mindenkinek a sajátja, ettől senki nem lesz se jobb, se rosszabb ember.
No hát ez új, ezek szerint meg van szabva, hogy melyik témakört ki olvashatja? Hmm, érdekes.
Én speciel havonta 1x, ha benézek ide és akkor is kizárólag az egyéb és terhesség megszakítása topikba, de kötve hiszem, hogy bárki magyarázattal tartozna bárkinek.
Amúgy vajon a kérdés nem azoknak /azokról szól, akik gyerek nélkül képzelik el az életüket? Jéé de, aztán mégis baj ha válaszolunk.🤦🏻♀️🤷🏻♀️
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!