Miért van ez? Ti hogyan döntitek el...?

A gyerekemmel kapcsolatban én döntök. Meghallgatom a véleményeket, utána is olvasok, majd legjobb meglátásom alapján döntök.

Én azt nem értem, amikor mondják, hogy pl 5 hósan kezdtem a hozzátáplálást orvosi engedéllyel. NEM kell az orvosnak engedélyeznie, hogy mikor kap az a gyerek egy sárgarépapürét. Sokan szerintem ezzel hárítják a felelősséget.

Meghallgatom mindkettőt, utána olvasok, megkérdezek rutinosabb anyukát h ő h csinálta/mi a tapasztalata.

Aztán eldöntöm h nekünk mi lenne a legjobb.

Volt h kipróbáltam mindet (éjszakai kelés csökkentése miatt) de semelyik tanács nem jött be. Aztán próbáltam úgy alakítani h nekem is és a babámnak is jó legyen

Egyrészről rengeteg régi, berögzült dolog van, amiről ma már tudni lehet (legalábbis a fiatalabb korosztály), hogy nem igaz, de egy idősebb szaki nem feltétlenül követi a modern ajánlásokat, illetve sokan vannak úgy vele, hogy biztos ami tuti sicher, abból még nem volt baj, ha ezt vagy azt nem eszik, vagy nem csinál a kismama. Én azt gondolom, hogy hallgatni kell a józan paraszti eszünkre, többféle szakmai ajánlást is elolvasni hivatalos oldalról és elsősorban azokat kell megfogadni, amit tételesen valóban mindenhol kiemelnek. Mondok példát: hogy Tatar beefsteaket ne egyél várandóság alatt, ezt nagyjából mindenhol elmondják (nyers tojás, nyers hús). De például míg az én védőnőm teljesen tiltotta a tonhalat, mert olyan magas a higanytartalma, hogy egy lázmérőt is megtölthetnénk vele, addig a legtöbb helyen csak annyit írtak, hogy módjával, ami kb annyit jelentett, hogy ne mindennap. Az előző orvosom olyan pofákat vágott, mikor mondtam, hogy én aktívan sportolok és tenném ezt várandóság alatt is, mintha az orra alá fingtak volna (elnézést, hogy vulgáris vagyok, így tudom a legjobban szemléltetni), míg a másik orvosom hangsúlyozta még a 38. héten is, hogy ha jól esik, csináljam, úgy is érzem, ha valami nem jó. Pedig nagyjából egykorúak, de ez is a defenzív medicina része: ha én sportolás közben elvetélek/koraszülött lesz a babám, akkor ki tudja, hogy nem jelentem-e fel az orvost, hogy pedig ő mondta, hogy sportolhatok (és nyilván nem is feltétlen van összefüggés a fizikai aktivitás és a vetélés között, de bűnbak mindig kell), az egész nap egy helyben fekvés pedig inkább hosszú távon tud károkat okozni és nem is ennyire direkteket, mint egy vetélés, hiszen a krónikus hátfájdalmammal, a baba kötött izmaival (egyesek szerint van összefüggés az aktív várandóság és a gyermek későbbi fizikai fejlődése között - nem tudom), a plusz 20 kilómmal nem fogok bíróságra rohangálni.

Tényleg az a legjobb, ha átgondolod logikusan, hogy mi az, aminek tényleg lehet értelme. Mivel azt is mindig elmondják, hogy minden várandóság, szülés, baba és gyermek más, ezért logikusnak tűnik számomra, hogy akkor nincs egy nagy egyetemes igazság, ami mindannyiunknak jó lehet.

Illetve a szakmai ajánlások is állandóan változnak. Ami 50 évvel ezelőtt normális volt, az ma már tiltott, akár a gyámügy is kiérkezik, ha ilyesmit csinálsz vele. Szinte évente változnak egyes ajánlások, nem is nagyon lehet követni, hogy éppen mit írnak a szakértők, vagy a WHO vagy akármi, ebből is az látszik, hogy ők maguk sem tudják biztosan, minden mögé lehet ideológiát gyártani, hogy miért inkább jó, vagy miért inkább rossz. Te meg eldöntöd, hogy számodra több előnnyel jár-e , mint sem hátránnyal. De ez mindig egyéni, mindig a saját igényeidnek megfelelően, illetve a gyereked aktuális állapotához kell nézni.