25 év alatti fiatalok! Szeretnétek gyereket a jövőben?

#9 Teljesen kiforgatod a szavaimat. Én nem mondtam semmi olyat, hogy pusztán az a célom, hogy a magam szórakoztatására életet hozzak létre, és azt se mondtam, hogy elvárom, és 100%-ra veszem, hogy segíteni fog. Annyit mondtam csupán, hogy szeretnék családot, gyereket, akiknek lehetőség szerint mindent megadok, mondtam is, hogy én nehezen tudom elképzelni az életemet úgy, hogy csak magamnak élek. Aztán lesz, ami lesz. Jobbik esetben lesznek gyerekeim, és jó kapcsolatban leszünk, és nem tojnak a fejemre, kölcsönösen számíthatunk egymásra, vagy kölcsönösen ott leszünk egymásnak, nemcsak a rossz dolgokban, hanem a jókban is. Ez nem elvárás, csak ideális esetben így működnek a dolgok egy családban. Meg az egésznek lehet egy olyasfajta pozitív oldala, hogy az ember nem marad teljesen magára (jobbik esetben, hangsúlyozom), ahogy a gyerekei se, mert ott van nekik támaszként ő is, de ezzel nem azt mondom, hogy ez a végső célom, hogy életeket teremtsek arra, hogy legyen, aki elszórakoztat, ha bajuk lenne, akkor is 100%-osan ott lennék nekik, és nem csak a jót kell velem megosszák. Szóval arról van itt szó, hogy pusztán emberből vagyok, kellenek az emberi kapcsolatok, és mind között nekem a család a legértékesebb, te meg beéred a haverokkal, ennyi. Az meg hogy hol tartózkodik, most épp külföldön, nem bánom én azt, az nem azt jelenti, hogy akkor meg kell szakítanunk a kapcsolatot, nekem nem dadus kell öregkoromra, nekem elég, ha tudok róluk, hogy mi van velük stb., de ha meg is szakadna, hát aztán!? Tárt karokkal várnám bármikor, és nem azért, mert kell, aki szórakoztasson.

Van az a kapcsolat, és van az a háttér.

14-es jó hozzáállás! ;)