Ki hogy tud ennyi mindenben helyt állni?

"Párom sokat dolgozik. Így én vagyok velük egyedül."

Na már itt el vannak csúszva a dolgok. Te dolgozol sokat, mivel neked nincs szabadnapod, te nem kortyolgatod addig a kávét, amíg jól esik, te kell 24/7 helyt állj, míg párodnak gondolom vmikor véget ér a munkája, illetve van szabadnapja, hétvégéje is. Na itt kezdődik minden: ő az édesapja a gyerekeknek és bármennyit dolgozik is, ki kell vennie a részét a gyereknevelésből. Ez a saját érdeke is, ha nem akar egy elnyűtt, elhízott, karikás szemű, mindig rossz kedvű feleséget (bocsi, nem tudom mik jellemzőek rád, meg azt te tudod - ti tudjátok - mire van igényed). Igenis sürgősen le kell ültetni és megbeszélni vele, hogy mely napokon gondolja átvenni mondjuk másfél órára a tennivalókat, amit te szabadon felhasználhatsz, ha tetszik edzeni mész, vagy kozmetikushoz, de szigorúan el kell otthonról menni, mert onnantól kezdve, hogy otthon vagy, és látod a sok tennivalót, úgyis arra fog végül elmenni az idő, nem saját magadra. Plusz vannak ilyen szerencsétlen férfiak is (már bocsánat, nem biztos, hogy a te férjed is ilyen), akik szeretik mozgássérültnek, értelmi fogyatékosnak beállítani magukat, és állnak tátott szájjal, néznek ki az okosból, hogy ők nem tudják melyik fiókban van a gyerek bugyija (addig már nem jut el, hogy kihúzza egyesével azt a 4 fiókot mondjuk és megnézze) és persze rögtön anya, anya segíts. Tehát az a lényeg, hogy kell lennie hetente legalább 2x, de inkább 3x olyan másfél órának, ami csak és kizárólag a tiéd, senki nem csüng rajtad és tudsz egy picit lazítani.

Igen, a gyerek áldozatokkal jár, de ez nem csak a nő részéről van így. Nem azért teremtettünk , hogy mi mindig mindent feláldozzunk mindenkiért, a gyerekvállalás közös döntés, a férfinek ugyanúgy felelőssége van a dologban. Ha annyit dolgozik, akkor joggal merül fel a kérdés, hogy miért nem opció alkalmanként a bébiszitter, más különben mi a túrót csinál egész nap, ha végül annyit nem visz haza, amiből futja hetente, kéthetente 1-2 órára valakire (erre kb egyetemista lány is bőven alkalmas, néhány ezer forintról beszélgetünk), ami szintén mehet én időre, vagy együtt a férjeddel valamilyen programra, amit a gyerekek előtt is rendszeresen csináltatok. Ugyanígy írhatnám a bejárónőt, ha 2 hetente valaki megcsinálja a takarítás zömét, neked mindjárt jóval kevesebb dolgod van, addig meg kiviszed a gyerekeket a szabad levegőre, ami neked is jó.

Kicsit érzékeny vagyok erre a témára, mert van a mi baráti társaságunkban olyan pár, ahol örökösen azt hallani, hogy "apa fáradt, mert apa sokat dolgozik". Ugyan én most jelenleg nem dolgozom, mert mindenórás terhes vagyok, de én is ledolgoztam, amennyit csak letudtam, terhesen is megvolt akár a napi 11 óra, mégsem vártam el a környezetemtől, hogy lábujjhegyen suttogjon, amikor én otthon vagyok, mert azt gondolom, hogy akinek tisztességes munkahelye van, amit rendesen csinál, az mind elmondhatja magáról, hogy fáradt, mégis vannak otthon kötelezettségek, még gyerek nélkül is, amit érdekes módon elvégez az ember, még ha pont 11 óra munka után esik is haza terhesen. Úgyhogy engem nem nagyon lehet beetetni ezzel a "de fáradt vagyok" dumával, nyilván van az a nap, amikor tényleg és látszik is másikon, de rendszeresen, úgy hogy cserébe a másik folyamatosan csak hozza az áldozatokat, na olyan nincs. Akkor tessék munkahelyet váltani, ha annyira elfárad benne, pláne ha amúgy sem keres annyit, hogy mondjuk néha napján egy kis segítségre teljen.

"Párom sokat dolgozik."

Meg te is. Részletesen le is írtad, hogy mennyire sokat. Szóval ez nem kifogás a párod részéről. A gyerekek nem csak a tieid, hanem az övéi is. El kellene már felejteni ezt a középkori felfogást, hogy a gyerekekkel csak a nő dolga foglalkozni.

Én a háztartást nagyon félvállról veszem, nem zavar a mosogatni való, és a kupi sem, nem érdekel hogy két napja van a szárítón a ruha... Mindig takarítok de a kupi nem érdekel. Én nem vagyok hajlandó ebbe beleőrülni, a férjem nagyon jó apa de baromi keveset van itthon. Nekem fontosabb a gyerekkel töltött idő, mint hogy mindig minden rendben legyen. És a saját mentális egészségem is fontos. Nem akarok mindenben maximálisan teljesíteni. Mikor a férjem itthon van akkor ő van a gyerekkel én meg behozom a lemaradást. Énidőm nekem se nagyon van, de időnként elmennek rokonokhoz nélkülem.

De ugye nem vagyunk egyformák sok nőnek nagyon fontos a rendezett otthon. Nekem nem. Mindenkinek azt kell megtalálni hogy mi az amiből engedni tud.

Illetve én ezért nem szeretnék második gyereket sem, mert nem szeretnék megszakadni egyedül a teendők alatt.

Úgy hogy nem is akarok megfelelni, helyt állni mindenben.

Van tiszta ruha, tiszta tányér, nem ér derékig a kosz, de a többit magasról.

+ bevonom a gyerekeket is (5, 1,5). Együtt pakolunk, teregetünk, nem alvásidőben robotolok. Az az 1 óra egyébként se sokra elég, főleg ha le se bírom tenni, mint most.