Ujjszopás hogy alakult a gyereke(i)teknél?

nekem még nincs gyermekem, de én durván ujjszopós voltam. 9-10 évesen hagytam abba végleg (6-7 éves koromtól már csak este volt). Engem tudom, hogy hagytak sírni a szüleim kicsiként, anyukám 9 hónapos korom körül depressziós lett, szóval valószínű az ujjamnál kerestem az önmegnyugtatást, anyapótlékot. (plusz nekem volt egy rongyim, anélkül sosem szoptam az ujjam)

Kellett fogszabályzó, de más okok miatt is kellett volna, 2,5 évig volt állandóm.

Nem tudom, hogy "alakult ki", cumit próbáltunk adni neki, de nem kellett.

Aztán egész picin láttuk, hogy szopja hol az egyik, hol a másik kezén a 3. és 4. ujját. Oldalt meg a kisujja és a mutatóujja.

Ahogy nőtt csak elalváskor szopta, de néha előfordult, hogy a mutatóujja véletlenül a szemébe bökött és akkor visszaébredt.

Hogy hogyan szokott le, nem emlékszem, de talán összefügg a kedvenc kutyusával, amit ölelgetett elalváskor később.

Föl kellett volna írni, így utólag.