Hogy érhetném el hogy az apa foglalkozzon a gyerekével?

Szóval akkor voltál ellene is. Mindegy, akkor érthető hogy tőled tartózkodik. Azt lehetne neki mondani, hogy a gyereket vigye magával(gondolom már nagyobb) kettesben programokra, nem kell a közeledben lennie, hozzá se szólsz, ha nem szeretné, de a gyereke nem olyan, amiből újat kap és már nem kell a régi, pláne ha közösen vállaltátok.

ÉS mindenért kérj bocsánatot és ne erőltesd magad rá, a gyerekre élezd ki a dolgot! Egyébként ne érezz bűntudatot, mert már nem szeretted, az normális, azért érezz, mert el akartad szakítani a gyerekétől. De ha normális lenne, elperelte volna a gyereket jogi úton, hogy a láthatások meglegyenek, az a minimum! Nem így tett, az ő sara is, ami most van, a jog lehetőséget biztosított volna rá, hogy tartsa a kapcsoalatot a gyerekével akkor is, ha nem kedveli az anyját!

Hát az, hogy te hogy viselkedtél vele az egy dolog.Attól még joga van a gyerek láthatásához és ha nagyon akadékoskodtál volna, ő pedig nagyon akart volna vele találkozni ,akkor rendőrt is hívhatott volna, aki majd felvilágosított volna téged arról hogy mit kell tenned, magyarán rákényszeríthetett volna téged a láthatás biztosítására.Az hogy eddig nem ment el, az azért van mert nem érezte erre az igényt(valószínűleg.Én ismerek olyan apát aki élt ezzel a joggal, mert akarta a gyerekével tartani a kapcsolatot).Amúgy a leírásod alapján te most sem vagy éppen rendben.Olyan érzete van az ember ahogy olvas, hogy saját magadnak is szeretnéd a volt párod visszakapni.De erre semmi esélyed ez nyilván világos, mivel van már új élete.Ezt azért fogadd el.

Jogilag senki nem kényszerítheti arra, hogy látogassa a ti gyereketeket.Mindenki írta, hogy mond el őszintén neki amit ide írtál.Hogy sajnálod amiért a gyereketekkel való kapcsolattartást akadályoztad.Szeretnéd ha ezután vinné(gondolom már min 4-5 éves) és sokkal több időt töltene vele és nem fogod a kapcsolattartást akadályozni.DE én nem mennék bele abba hogy te így meg úgy bánod, hogy a kapcsolatotok elrontottad, mert ez már a múlté, TI a múlté vagytok, de a gyereketeknek ettől még szüksége van rá is.

Nincs sajnos, a láthatás jog, nem kötelezettség. Téged kényszeríthetett volna, hogy add ki a gyereket láthatásra, te nem kényszerítheted őt, hogy éljen ezzel a joggal..

Szomorú, de a kormány engedi. Aki tönkreteszi a gyerekét ilyen viselkedéssel, azt valamivel sújtani kellene, kötelező pszichológiai tanácsadás vagy ilyesmi, ez nem családbarát politika, hogy az egyik szülő gondolhat egyet, és otthagyhatja a gyereket örökre.

14

"Szomorú, de a kormány engedi. Aki tönkreteszi a gyerekét ilyen viselkedéssel, azt valamivel sújtani kellene, kötelező pszichológiai tanácsadás vagy ilyesmi, ez nem családbarát politika, hogy az egyik szülő gondolhat egyet, és otthagyhatja a gyereket örökre."

Azért én bele tudnék menni abban hogy egy nő mennyire el tudja kergetni a férfit ha egy gyerekről van szó, arról nem is beszélve hogy a kérdező elmondta hogy ő bizony éveken keresztül azt az embert bántotta aki családot akart és velük akart lenni egyszóval éveken keresztül azon volt hogy ez a személy teljesen tönkremenjen plusz még a gyerek is egy fegyver volt a kezében.

Mégis mit vársz? Csak azért mert férfi neki mindent el kell tűrnie és mint egy betonfal bármit meg lehet vele tenni?

Van olyan az ismeretségi körömbe akinek annyira drasztikus volt a kapcsolata és mivel ismertem tudtam hogy mennyire harcolt a családjáért (hiába) hogy szó szerint elmenekült már mert esélye sem volt hála a "családbarát politikának" mert ahogy te is mondtad:

"Szomorú, de a kormány engedi. Aki tönkreteszi a gyerekét ilyen viselkedéssel, azt valamivel sújtani kellene, kötelező pszichológiai tanácsadás vagy ilyesmi, ez nem családbarát politika, hogy az egyik szülő gondolhat egyet, és otthagyhatja a gyereket örökre."

Az emberek ennyit látnak meg de azt hogy valaki éveken keresztül küzd az kb semmit sem ér.

Nem lehet tudni hogy az apa mikent ment keresztül és azok után amiket én láttam nem tudom elitélni, ellenben az anyát akitől minden kezdődött annál jobban, de ahogy értzelmezem ő is hasonlóan látja és legalább ennyi van benne hogy nem védi magát.

Ki mondja, hogy legyen a nővel??? Legyen a gyerekével! Az anyával való kapcsolat egészséges embert nem befolyásol a gyerekével kapcsolatban! Lett volna joga látni, találkozni, de nem élt ezzel, tojt a gyerekére, és erről nem az anyja tehet! Ő nem élt a jogaival, önként mondott le a gyerekről, hogy kényelmesebb legyen az élete a vele nem dugó és veszekedő anya nélkül!

Ez a gerinctelenség! Ép embert ha lehetősége van, nem tart vissza harmadik személy a gyerekétől! “Nem találkozom többet a gyerekemmel mert az anyja szemétkedik velem” ilyet csak olyan gondol, aki sosem szerette a gyerekét!

"Ki mondja, hogy legyen a nővel??? Legyen a gyerekével! Az anyával való kapcsolat egészséges embert nem befolyásol a gyerekével kapcsolatban! Lett volna joga látni, találkozni, de nem élt ezzel, tojt a gyerekére, és erről nem az anyja tehet!"

Dehogynem! Az apa a gyerekét az anyához köti. Fél, hogyha a gyerekkel szoros kapcsolatot ápol, akkor az anyja megint kib.szik vele és játszadozni fog vele. Ki tudja, hogy hányszor és milyen mértékben zsarolta az anyuci azalatt a 3-4 év alatt.