Szerintetek lesz abból valami hátrány, ha a testvérek között 14 év van?

Nektek nem kell engedélyt kérni tőle hogy lehessen testvére. Viszont nem is kell rásózni később, ráerőltetni hogy szeresse vagy elvárni hogy az egész élete hozzá igazodjon. Pl sok szülő hajlamos mérges lenni a gyerekre ha pl azt meri mondani hogy a kicsi miatt nem tudott tanulni. De persze ha rossz jegyet hoz haza azért is mérgesek.

Nekem 3 nagyobb testvérem van mind idősebb 14 évvel. Igazából a hátrány az belőle hogy ugyan kb egykeként nőttem fel de mégsem jutott több nekem mert hiába nem laktak velünk, pénzelni kellett őket, iskola ilyenek.

Amúgy szeretjük egymást, csak kb idegenek számomra. Semmit nem tudok róluk, tényleg nem ismerem őket. Meg ők ott vannak egymásnak én meg egyedül vagyok, ha egynél többen vannak jelen együtt akkor általában legalább kétszer el kell mondanom amit akarok mert nem hallják meg, megszokták hogy én csak a kicsi gyerek vagyok aki mászkál a nagyok körül és belefecseg a dolgukba. Ja csakhogy azóta már felnőtt lettem de mindegy...

17 és 14 évesek a nagyfiaim.

7 hónapos a lányom.Az első pillanattól kezdve imádják a húgukat.Nagyon sokat foglalkoznak,játszanak vele.Soha nem passzolom le nekik a Picit,önként szeretnek bébicsőszködni.

Meglátod,hogy Nálatok is így lesz csak megkell barátkoznia a gondolattal:)

az öcsém 14 évvel fiatalabb. Nem kérdezték meg, hogy akarok-e testvért, bár várható volt, hiszen anyu második házassságából való. Imádjuk egymást, csak nincs közös témánk. Én is úgy voltam, mint az első válaszoló, 18 évesen még imádtam babázni. Csakhogy 21 évesen elköltöztem, 22 évesen férjhez mentem, lett saját családom, s az öcsémet csak akkor látom, ha anyuék jönnek, vagy megyünk hozzájuk látogatóba.

De ez nem kimondottan a generációs különbségnek tudható be, nálunk 2 nagyon fontos hátrány van?

1. a lakásunk még nincs kész, nem tudom napokra idehívni, hogy itt legyen velünk s így nem tudok vele beszélgetni sem;

2. az én apám bulizós volt, az övé magánakvaló, aztán mi is ilyenek lettünk, szóval se buliról, se öltözködésről, se hasonlókról nem lehet vele beszélgetni, szórakozni nem lehet eljárni vele. A keresztelőn például mi buliztunk, a férjem egész családja táncolt, anyám, nevelőapám és az öcsém pedig fapofával ült az asztalnál. Ők ilyenek, nem lehet velük bulizni.

És még valami: a párom is szereti az öcsémet, de amikor az öcsém kamaszkorát élte és nem köszönt neki, akkor felhúzta magát ő is. Szóval ellentétek vannak, és ez most jön ki a legjobban, mikor én 29 vagyok, ő pedig 16. Ha neki is lesz családja, akkor sokkal könnyebb lesz összejárni.

Épp azon gondolkoztam, hogy szeretnék majd babát a 30-as éveim végén is. Ha mondjuk 35 évesen szülök, akkor 20 év lesz a legkisebb és a legnagyobb gyermekem között.

Van már egy fiam, aki véletlenül jött össze. Nem hiszem, hogy gond lenne a nagy korkülönbség, ha nem erőszakolod rá a kicsit a nagyra. :)

19/L

Nem, hidd el ha megszületik imádni fogja!

Köztem és húgom között 14 év van, a bátyám és közte 18!

Arany élete van velünk, mindenben támogatjuk, szponzoráljuk!