Együtt élő párok! Ti hogyan kezelitek, ha rokonok, ismerősök faggatnak titeket a gyerekvállalásról, házasságról, miközben nektek fájdalmas, keserű ez a téma? (Lent kifejtem)

Nem arra gondolom, amikor a pár mindkét tagja egyetértésben kijelenti, hogy papír nélkül élnek boldogan, ezt lehet frappánsan, viccesen lereagálni. Vagy ha tudatosan gyermektelenek. De ha legalább az egyik, vagy mindkét félben ez egy késszúrás, azt hogyan lehet emberien kezelni, hogy ne törj össze? Gondolok itt egy vetélésre, meddőségre, vagy arra, hogy az egyikük szeretne gyereket, a másik nem. Vagy ha a férfi b*szik megkérni a nő kezét 5-10 év együttélés után, mégis a nő kapja a kéretlen tanácsokat, tapintatlan kérdéseket, hogy férjhez kéne menni, gyereket szülni, mert ketyeg az óra, és miért nincs még. Ezek borzasztóan rosszul tudnak esni nekem, pedig még a 26-ot töltöm idén, nem vagyok öreg, de mégis rengetegen jönnek nekem ezzel. Van arra esély, hogy erről a tapintatlanságról leszoknak az emberek? Vagy hogy egyszer majd nem fog ennyire fájni? Nem az a gond, ha megkérdezi, válaszolok, és továbblépünk. Hanem ha nem fogad el nemleges választ, kötekedik és nyaggat, hogy kifutok az időből. Jellemzően több éve együttélő pároknál ez gyakori, úgy gondolom. Nagyon érdekelnek ezzel kapcsolatban tapasztalatok, hogy ti hogy reagáltok ezekre :).