Alaptalanul félek? Ki volt már ilyen helyzetben?

Azzal nincs gond, hogy te nem akarsz gyereket, sokan vannak így, de a pároddal komoly gond lesz pár éven belül, ha "ketyegni kezd". Mert ha nehezen fogadta el a döntést, ahogy írod, akkor ő szeretne, szeretett volna.

Csúnyán hangzik, de készülj arra is, hogy nem ti lesztek az örökkön-örökké.

A félelem nem segít.

Ha már van arra rálátásod, hogy mit tartasz rossznak a szüleidtől látottakban az tartalmazza azt a lehetőséget is, hogy Te másképpen csináld.

Nem lenne ez így, ha nem ők és nem így neveltek volna.

Ha szereted a párodat, aki szeretne gyereket, akkor bizonyítsd be neki, hogy szereted, azzal, hogy Őt boldoggá teszed!

A közös gyermekvállalás egy szerelmi kapcsolat kiteljesedése. Vágy arra hogy az akit szeretek az tovább éljen a gyermekünkben.

Te és a párod, kettő egyedi, megismételhetetlen személyként alkalmasak vagytok a gyermeknevelésre. Ez belénk van kódolva. Nem lesztek tökéletes szülők, mert olyan nincs, de közösen, folyamatosan tanulva a gyermek igényeiből, személyiségéből képessé váltok akár több gyermek felnevelésére is.

Most egy szempár néz Rád szerelemmel, ha gyermeked van ez a számukkal sokszorozódik.🙂

Rengeteg példa van arra amikor valakinek rossz volt a gyerekkora, de ő nagyon emberi, és szeretetteljes volt a gyermekeivel.

Aztán valamikor egy picit belecsúszunk a rossz mintákban, de tudatosan, ésszel ki lehet válogatni a múltunkból azt ami hasznos volt,és azt megtartjuk, ami pedig romboló volt azt kidobjuk. Előszöris a mintáink mellett is van választásunk- ez nagyon fontos. Te nem vagy a szüleid, te egy másik ember vagy. És szeretettel nevelheted fel a gyerekeiket. Sok sikert!

(ha egy nő gyereket szeretne az nagyon kemény ha nem lehet.)