Ilyen családi háttérrel van értelme a cukor korlátozásának?
Nagyapán cukorbeteg volt. Levágták először az egyik lábát, aztán a másikat, aztán meghalt. Gyerekként borzalmasan éltem meg.
Férj oldaláról mindkét szülő cukorbeteg.
Nagyon kevés cukrot eszünk. Nem nullát azért. De pl. nem veszünk bolti édességet. Én sütök minden hétvégén valamit, de nyírfacukorral, vagy sokkal kevesebb cukorral, ha a recept 20 dekát ír, én 10 dekát teszek, így is elég édes lesz. Joghurtot sem veszünk boltit, meg krémtúrót se, natúr joghurtba vagy krémes sovány túróba vágok gyümölcsöt, és egy csepp sztívát teszek bele, ezt is nagyon szeretjük. Péksüteményt, kenyeret itthon sütöm, fehér lisztet minimálisan használok.
Viszont többen azt mondták, hogy teljesen feleslegesen "kínlódok" ezzel, mert ha a genetikában benne van, úgyis cukorbetegek leszünk mi is meg a gyerekek is, bármit csinálok. Nektek mi a véleményetek? Van erről valami tapasztalat ilyen, cukorbetegséggel terhelt családban?
Mértékletesség!
A gyereket is tanítsd meg, hogy erre a betegségre megvan benne a hajlam ezért figyeljen jobban oda. De azért nyilván nem kell betegként kezelni, mert ő maga nem cukros.
Sehol nem írtam, hogy megvonnám a cukrot... csak azt, hogy keveset használunk, legalább otthon.
Azt pl. nem lehet kikerülni, hogy az óvodában, iskolában cukros dolgokat kapjanak, és kapnak is napi szinten elég sokat. Ezt is próbálom azzal kiegyensúlyozni, hogy otthon kevesebbet kapjanak...
De azt már én is túlzásnak tartanám, ha pl. nem engedném, hogy az oviban a gyerek megegye a bolti gyümölcsjoghurtot...
Én nemntiltanám erősen, hanem arra nevelném, hogy jó döntéseket hozzon, ha lehet. A tiltott gyümölcs mindig édes, de ha sokat beszélgettek majd róla, jó példát mutatsz és higgadtan kezeled ezt az egészet akkor működhet.
Nálunk ugyanez a felállás, én is terhességi cukros lettem, most ir-es ( nem vagyok kövér, a cukorbetegek sem a családban).
Nekem bejött amit írtam, felsős most a gyerek és az esetek 80 százalékában a kevésbé cukros, egészségesebb ételeket választja magától és ez nekem elég.
Egy évfolyamtársam mesélte, hogy a családjukban mindenki, de tényleg minden nagyszülô, nagybácsi stb. elhízott és cukorbeteg volt, mondhatjuk, hogy mindkét oldalról szörnyû a genetikájuk. Ám évfolyamtársam apja fiatal korában eltökélte, hogy márpedig ô nem lesz cukorbeteg. Onnantól kezdve nem evett semmi cukrosat, ügyelt a súlyára, stb. És láss csodát, az egész családban a szülôk és testvérek közül osztálytársam apja lett állítólag az egyetlen, aki nem lett sem elhízott, sem cukorbeteg.
Még ha azt mondod is, hogy nem lehet kikerülni a genetikát, nem mindegy azért, hogy valaki 40 évesen vagy 60 évesen lesz cukorbeteg.
Szerencsére nálunk sem szeretik a nagyon édes dolgokat, talán azért, mert nem szokták meg. Pl. azt sem tiltom, hogy a zsebpénzükből édességet vegyenek, de 100x is elmondtam, hogy nem jó, ha sok ilyet esznek. És nem is nagyon vesznek, mert "anya, ez túl édes". De azt, hogy megkóstoljanak valamit, nem szoktam megtiltani, mert úgyis meg fogja, ha akarja...
Tehát nem arról van szó, hogy a gyerekek cukor-lágerben élnének, ezt még egyszer hangsúlyozom. Csak azt nem tudom elfogadni, hogy "semmi értelme" annak, ha kevesebb cukrot eszünk (vagyis inkább általában feldolgozott szénhidrátot), mert a genetikai bárd így is - úgy is le fog ránk sújtani. Ezt nagyon nehéz elfogadni, vagy elhinni...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!