Mit tegyek, ha szülés után eligénytelenedtem?

Tudom, hogy az én hibám, és az én fejemmel van valami, de próbálok változtatni, viszont ez nem ösztönszerűen jön, mint ahogyan normális lenne. Én alapjáraton igényes voltam, adtam magamra, sose hagytam el magam, de fiam születése után egy igénytelen p. lettem, és ezeket az igénytelen p.-kat mindig lenéztem és megszóltam, de most én is olyan lettem.

Nem mosok hajat, csak akkor, amikor már rendesen ragad a zsírtól a fejem, mert hát ki látja azt, ugye? Nem vágom le a körmömet, alá megy a kosz, meg csúnya is, és mindig halogatom, hogy majd ekkor meg akkor levágom. Nem borotválom a lábam, és képes vagyok úgy kimenni az utcára. Nem mosok fogat, mindig csak akkor jut eszembe, amikor már az ágyban vagyok és fekszek, de utána nincs erőm kikecmeregni az ágyból, és mindig megígérem magamnak, hogy majd holnap, majd holnap. Aztán holnap is ugyanez lesz.

Engem zavar, hogy ilyen vagyok, mert régen azért igényes voltam, most meg egy anyamalac vagyok. Talán 2 észérvet tudok erre felfogni: az egyik a gyerek, a masik a kényelem. NEM A GYEREKET OKOLOM, ezzel azt akarom mondani, hogy amikor a gyereknek szüksége van rám, akkor én ott vagyok. Amikor a gyerek éppen alszik, akkor nyilván elkényelmesedek, sorozatot nézek meg alszok. És valamiért mindig kimegy a fejemből az igényesség.

Az én fejemben kellene rendet tenni, de hogyan? Hogyan tudom azt elérni, hogy ne legyek ilyen "lusta", és az igényesség ne eltervezett legyen, hanem ösztönös?