Mit gondoltok erről az élet helyzetről ? Mit tennétek?
Párommal 2 éve vagyunk együtt, de nagyon ingadozó a kapcsolatunk. Borderline és elég sok tünet előjön nála. Féltékenység, elhagyástól v. félelem, hírtelen harag, önértékelési zavar...falcolás v fenyegetőzés már nincs.
Hol együtt, hol külön. Szeretem, de azt vettem észre, hogy egyre rosazabbul van. 3 alkalommal volt már pszichiátrián nem dolgozik és ez is csak ront a helyzeten. Előttem minden rendezettebb volt nála. Terápiák idáig nem jöttek össze, mert az elején feladja pedig bíztatom támogatom lelkileg. Eljöttem tőle, mert összevesztünk és rá két hétre közölte hogy késik neki és pozitívat tesztelt.
A kapcsolatunk instabil.
Mindketten kivagyunk és nem tudjuk mit csináljunk. Féltem a picit ha megszületne és féltem a párom is mert rajta is látom a lelki rosszullétek fokozódását, hiába szeretné megtartani. Esetleg tanács, hogy hova fordulhatnánk segítségért?





Ilyen emberrel óriási hiba gyereket vállalni. A városunkban volt egy nő, aki hasonló betegsèggel küzdött, a férje nem volt otthon ès megölte a saját pár hónapos gyerekèt😞
Erre egy megoldás van, mert egy pillanatra nem lehetne őket egyedül hagyni...
Hasonló van velem is de gyerek még nem jöhet szóba.
De ha már úton van a kölyök és elválni se nagyon akarsz akkor azt javasolnám, hogy támogasd mindenben továbbra is. Lélekben próbáld őt rendben tartani. A gyerekkel majd próbálj te több időt tölteni, figyeld mikor az anyjával van akkor milyen hangulatban lesz a feleséged meg ilyesmi.
Tehát amíg a gyerek el nem ér egy rendes kort mondjuk 10 éves nem lesz addig tényleg neked kell kézben tartanod a dolgokat.
Ez nehéz feladat lesz, de a párod is szeretni fogja azt a gyereket és nem akar neki rosszat. Ha veled nem sikerül a dolog, mással sem fogja megtalálni a boldogságát mert ezt nem vállalja akárki. Persze saját magaddal kell elsőnek törődnöd, mert a te életed fog véglegesen megváltozni nagy irányba. A kérdés, hogy képes vagy e megpróbálni őt helyre hozni és leélni velük egy életet?
(Tudom, hogy nem lehet helyrehozni de segíteni stb. igen.)
Én úgy vagyok, hogy vigyázok a páromra és tudom, hogy a sajátom szarabb lesz de remélem az övé boldogabb lesz. És hát azért jelenleg elég jól megvagyunk szóval remélem így is marad, mert azért szeretem.





Szegény gyerek, szegény te. Borderline-nal nem lehet tervezni semmit, mert megbízhatatlan... a megbízhatatlanság mintapéldánya.
Látod te is, hogy magáról sem tud gondoskodni, máson élősködik és észre sem veszi. Ráadásul azt hibáztatja és le se sz*rja, oda se figyel rá, aki foglalkozik vele.
Sajnálom... Én is borderline vagyok, nekem nincsenek dührohamaim ilyesmik, szóva nem egészen tudok ezzel azonosulni.
Gyógyszereket szed? Lamolep mint hangulatstabilizátor szuperjó! Kventiax vagy más antipszichotikum szintén. Érdemes megpróbálni majd.
Picit fáj, amiket itt olvasok, mintha a borderek állatok lennének. Szerintem ez teljesen személyfüggő. Nem tervezek gyereket, mert nem szeretnék szülni + nem érzem magamban azt a stabilitást, hogy a nap 24 órájában toppon legyek.
Ettől függetlenül nem gondolom úgy, hogy ne lehetne gyermekem.
(De fiatal is vagyok még.)
20/L
Köszönöm mindenkinek, aki írt.
A helyzet az, hogy volt veszekedés és más is.. és végül eljöttem tőle. Annyira stresszes voltam, hogy sokat fogytam 2-3 hét alatt. Ő abortuszra ment és már külön élünk és nem tartjuk a kapcsolatot. Ettől függetlenül sajnálom az egészet. Azt hogy nem védekeztünk, felelőtlenek voltunk és azt is hogy abortusz lett a vége. Lelkileg mindkettőnknek fáj és mivel, bennem bízott tudom, hogy mennyire nehéz lesz neki ezen továbblépni hosszútávon. Bízom benne, hogy rendbe jön és jobban alakul a következő kapcsolata és az állapota, mert megérdemelné! Részemről lezártam ezt fejezetet az életembe.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!