A második gyereket is ugyanúgy lehet szeretni, mint az elsőt?

Igen. Olvastam egy szép hasonlatot valahol, ami segített. Hogy ez olyan, mint a gyertyaláng. Ha meggyújtasz még egyet, az első fénye nem csökken, csak még világosabb lesz. A szereteted nem osztódik, hanem duplázódik.

Azóta hogy itt a második is, látom, hogy igaz. Több lett, nem fele.

Más, másképp szeretem az egyiket, mint a másikat, két teljesen különböző ember. Más a kapcsolatom is velük és nekik is teljesen különböző a személyiségük. Szóval ne ugyanolyat várj, semmiképp sem. De lehet szép és több, mindenképp.

Persze, ugyanugy lehet szeretni. Azazhogy ket kulon egyeniseg lesznek, mas eletkoruak is lesznek, tehat maskepp kell hozzajuk viszonyulni, hogy ugyanugy szeretve legyenek.

Arra nagyon ugyelj, hogy a nagyobbikkal is tolts kettesben idot, ill. legyen olyan helye a nagyobbiknak, ahol ugy tud jatszani, hogy a kicsi nem zavarja ot (nem rombolja le, amit epit, nem gyuri meg az ott levo mesekonyvet stb.).

Ugyanannyira...de nem ugyanúgy..

Teljesen ms a két gyerek..

Más típusú szeretetkimutatást igényelnek

Pont a minap beszélgettünk erről a férjemmel. 6 hetes a kislányunk, 2,5 éves a kisfiúnk.

A fiam a mindenem, imádom minden tekintetben. Viszont a kislányommal teljesen más fajta lesz a kötődésünk, sokkal ösztönösebb, természetesebb, könnyebb.

Vagyis csatlakozom azok táborához akik azt mondják ugyanannyira, de nem ugyanúgy.