Anyák alibiből a munkahelyen minimális munkával?
Előre leszögezném, hogy természetesen van kivétel és senkit nem szeretnék megbántani. De a problémám a következő:
"Családbarát" munkahely vagyunk aminek vannak pozitívumai, viszont sajnos ez azzal is jár, hogy biztosítunk 4-6 órás munkarendet is például édesanyáknak. Amivel alapvetően nem lenne baj, de sajnos kevesen dolgoznak megfelelő munkamorállal. Sokan csak éppen hogy dolgozgatnak, lézengenek, pletyiznek. Ha szólsz akkor jönnek a kifogások, hogy dehát a gyerek nem aludt, beteg, de nehéz az anyaság. Amit megint csak megértek de jelenleg az a helyzet, hogy az ő munkájukat is más végzi, sajnos ugyan annyi pénzért. Nem fair ez azokkal az anyukákkal szemben sem akik viszont normálisan dolgoznak és komolyan veszik panaszkodás helyett.
Talán nem jogos, hogy pont én problémázok mert szerencsére nem nekem kell helyettük is dolgozni. Viszont a jelenlegi vezetőnk jövőre el fog menni nyugdíjba, nagyon úgy néz ki, hogy én megyek a helyére. És én semmilyen formában nem szeretném hagyni, hogy az anyaság legyen a kifogás arra, hogy valaki nem dolgozik. Másnak is van ezer baja, másnak is van, hogy nem alszik vagy nehéz a helyzete. De sajnos jelenleg ezek nem egyenrangú problémák azzal, hogy fájt a gyerek hasa. Én ezen mindenképpen szeretnék változtatni de nem akarok a köcsög hárpia lenni aki kirúg egy csomó anyát aki nem végzi rendesen a munkáját. Ha valaki kifogásokat gyárt munka helyett simán repül, kivéve ha az anyasággal takarózik és ez nem tetszik. Ha valaki szóvá teszi, hogy nem akarja más munkáját is végezni ugyan annyi pénzért akkor azonnal támadják. Nem tudom hogyan kéne vezetőként ezt kezelnem, félek, hogy mi lesz rólam a vélemény ha elbocsájtom az alibiből munkában lézengő anyákat. Csak szerintem nem fair, hogy valaki ennyi előnyt élvez a gyerek miatt amit ő maga vállalt? Én vagyok a gonosz ha nem akarom eltűrni, hogy az anyasággal takarózva kerüljék a munkát és ugyan annyit keressenek mint aki más munkáját is végzi emiatt? Hogyan kellene ezt tálalni ha az én feladatom lesz az irányításuk?
válasza:Nem tudom, milyen vezetői képzéseken veszel/vettél részt? Ha még nem voltál ilyeneken, akkor kérd meg a jelenlegi főnöködet, hogy küldjön el egy-két ilyen képzésre.
Én dolgoztam egyébként ingatlanirodában, ott volt heti meeting és heti egy privát beszélgetés minden dolgozóval. És bizony az ember szemébe mondták, ha nem úgy teljesített. Ugyanakkor segítőkész volt a főnök. "Nem az elvárások szerint teljesítesz. Úgy látom, hogy ez és ez a gond. Hogyan tudok segíteni, hogy ez változzon?"
A "Neked nincs gyereked" kártyát azonnal le kell szerelni. Nem számít, hogy kinek mi van otthon, nem lehet mentség arra, ha a munkahelyen nem a munkával törődik. A gyerek az ott számít, hogy jár érte gyerekenként két nap szabadság, meg betegállományba mehet, ha beteg a gyerek, pont. A munkát ugyanúgy el kell végezni. Gondoljon bele az anyuka, hogyha mondjuk a saját üzletét vezetné, vajon mondaná-e a klienseknek, hogy most nem végzem el a feladatot, vagy most nincs kedvem szolgáltatni a részedre, mert beteg volt a gyerek, fáradt vagyok? Ugye nem? Két hét után becsődölne. Ezt más cégével sem teheti meg. Azt kell megértenie, hogyha a munkamoráljával árt a cégnek, akkor áttételesen saját magának is árt. Ha teheted, jutalmazd a normálisan dolgozókat, illetve azokat, akik megemberelik magukat.
Ha van egyébként jogosultságod személyügyi kérdésekben, akkor, ha az egyéb megoldások nem vezetnek eredményre, akkor a legrenitensebb dolgozót látványosan el kell küldeni, erre a többiek majd visszavesznek. Csak legyen alapja. Pl. amikor majd átveszed az osztályt, nézd át a munkaköri leírásokat, aktualizáld őket, jegyzeteld, amit nem teljesítenek, aztán röptess el egy-két madarat. (Ha a megbeszélés, stb. nem vezet eredményre.) Egyébként anya vagyok, ráadásul egyedül nevelem a gyerekem, én pont azután kapcsoltam rá még jobban a munkára, hogy a gyesről visszamentem dolgozni. Bizonyítani akartam és megtartani az állásomat. Eddig sikerült, előre is léptem, és el is ismerték az erőfeszítéseimet, ami jól esett.
válasza:Én egy 5500 embert foglalkoztató cégnél vagyok ,,alja vezető".Felettem még van jó pár főnök, akinek a főnöke dirigál.Szülés után kerültem ide, de már 8 órás munkába, több műszakba.Aztán úgy hozta az élet, hogy vissza kellett mennem 6 órásra bekerültem az anyuka sorra.Volt egy sorvezetőnk, akinek az volt a stratégiája, hogy oszd meg és uralkodj.Mindig az volt a rossz aki nem volt,vagy hibázott amiért feljebbről jött neki az ejnye-bejnye.Na én meg mázlimra ügyes vagyok, 2 év alatt megtanítottak minden műveletet, aztán kiemeltek sorvégesnek, ami a sorunkról lekerülő darabok minőségének ellenőrzéséről szólt.Bevezették a számítógépes lejelentéseket, amihez a főnökünk nem igazán értett, aztán egyre több mindent mutatott meg ,hogy ezt-azt kell neki így meg úgy rendezni, főleg mert így félre járhatott dumálgatni a sor meg ment nélküle is.Sorvégeskén volt időm segíteni annak akinek a sorunkon szüksége volt rá, ha betanítani kellett azt is én csináltam.Így mikor nyugdíjba ment a főnökünk megpályáztam a helyét.Azért nagy durranás ,hogy megkaptam, mert 32 éves, nő vagyok.A cégnél 3 nő kapott csak ilyen pozíciót az egyik én vagyok.Egyvalamit tanultam meg.Nem akarok oszd meg és uralkodj stratéga lenni.Lehet jönni munkakezdés előtt hozzám, ha valakinek nyűgje van, megértem és a lehetőségekhez képest próbálok a helyzeten segíteni.Munkatársaim vannak.Míg az elődöm idején csak pár olyan ember volt mint én, hogy mindent tudott, én mindenkinek minden műveletet megtaníttattam.Nincs pótolhatatlan ember,nyilván nem tud mindenki minden műveletből megfelelő mennyiséget lehozni, de tudja csinálni.Ha sok a beteg nem derogál beülnöm és csinálni, hogy meglegyen a darabszám.Ha valakinek rossz volt az éjszakája az olyat kap amit csukott szemmel is tud csinálni.De nem napi rendszerességgel és nyilván 30 emberből egyszerre nem tudok 30 helyet teremteni, de legtöbbször nem is kell.Partnerek vagyunk.Bízhatnak bennem, akármiről van szó és flottul működik szinte mindig minden.Most pályázok meg egy megüresedő műszakvezető posztot, mondjuk reálisan nincs esélyem megkapni, de miért ne alapon nekifutok.
Te már most főnöknek érzed magad és ahelyett, hogy azt néznéd ki miben jó és annak megfelelő munkát adnál neki,mert abba majd szeret dolgozni, azt nézed kit miért kellene kirúgni.Megérteni pedig meg sem próbálod, holott néha némi odafigyeléssel többet nyersz ,mint vesztesz.
Tehát van egy csapatban 10 ember akiknek bár ugyan úgy megvan a maga baja és ugyan úgy fáradt, ugyan úgy szarul van mégis dolgozik, mégis hallgat rám, mégis motiválható a legszarabb napokon is. És ott van még további mondjuk 5 ember akinek bár semmivel nem nehezebb de mégis direkt keresztbetesz mindenkinek, ha szépen ha csúnyán kéred nem dolgozik csak mert ő rá tudja fogni a gyerekre. Nyilván az én képességeimmel van a baj ha munkahelyen az emberek 80%-át gond nélkül irányítom és motiválom.. :D Nyilván nem azzal a néhány emberrel van a probléma akit még a "gyerek az élet értelme" főnököm se tud mozgásra bírni pedig ő aztán idősebb férfi is és valóban meg is tehetné, hogy kirugja.
Ne haragudjatok de mostmár maximálisan értem miért nem kellenek a kutyának sem az anyák egy munkahelyre. Állítólag itt mindenki a munkába 100%-ot rakó anya de valahogy mégse sikerül elismerni, hogy ha egy másik anyucika magasról tesz a munkára akkor nem a vezetővel van a baj. Ugyan ilyen kis klikkben vannak nálunk is. Tök mindegy mekkora rohadék az egyik éppen, a többi ott áll mögötte, hogy dehát az anyaság...
A döntésemet meghoztam egyébként, ma jól körüljártuk a dolgot. Ezeken az anyukákon kívül mindenki egyetért abban, hogy amint a főnök elmegy ezek repülnek. Ha ki tudom harcolni vagy valamelyik nagyon kihúzza a gyufát valakinél akkor hamarabb. Nem fogok 20 emberrel kicseszni 5 kedvéért. A családbarátságot meg el lehet felejteni a jövőben.
#32 Persze, hogy nem próbálom, régen túlvagyunk már azon, hogy jajj mesélj mi a baj. Pontosan ezért tudom, hogy bármi van csak a gyerekre hivatkoznak. Minden egyes nap meghallgatom, hogy melyik miért nem dolgozik. Ahogy megteszem ezt a többiekkel is ha valakin látom, hogy nincs jól, szarul néz ki, többet pihen mint a megszokott. Ugyan úgy átbeszélem mindenkivel ha nyűgje van, elküldöm enni, kávézni, levegőzni ami kell neki. De amikor ezzel sorozatosan visszaélnek az már nem tetszik.
Másik munkát pedig nem tudok neki adni. Ennél egyszerűbben vagy ahol ennél kevesebbet kell dolgozni főleg nem. A világ egyik legegyszerűbb munkaköre amit csinálnak, nem is értem, hogy aki ezt se tudja csinálni az mit vár. El lehet menni a szalag mellé is de ott pláne dolgozni kell, azt nem akarják. Egyszerűen nincs olyan munkakör amit ilyen mentalitással végezni lehet.
válasza: válasza:Nálunk is volt ilyen új főnök. Azután ő állt a nála nagyobb főnök és a hr-sek előtt, mert a cég hírnevét csorbította, hogy az anyukákat negatív hozzáállásban részesítette és persze a munkaügyi bíróságra sem fog a cég helyetted járkálni.
Jól gondolod meg, mert a végén te húzod a rövidet. Már többen írták, hogy a cégnek is jó a visszatérő anyákat foglalkoztatni, mégha fele annyit dolgoznak is, mint a többiek.
Közös nevezőre kell jutni. Az se feled, hogy emberi sorsokról döntesz.
Nem az anyukákat részesítem negatív hozzáállásban. A dolgozók nagy része szülő, mint mindenhol. És láss csodát mégis végzik a munkájukat. Semmilyen munkakört nem nézek le, én is alul kezdtem de ezek a nők már eleve egy "alibi" munkát végeznek, leginkább jófejségből kapták, hogy ne haljon éhen a gyerek. Nem kell nekik megszakadni, nem bántja őket senki. Van közöttük aki képes lelkiismeretesen végezni a munkáját. Akinek van legalább valami minimális végzettsége az már komolyabb munkát is kap. Egyszerűen nincs már olyan tényező ami miatt én tolerálni tudom, hogy a gyerekre hivatkozva nem dolgoznak. Így is a cég tesz nekik szivességet mert sehová nem kellenének végzettség nélkül, 2-3 gyerekkel.
Utánaszámoltunk már, hogy mennyit spórolunk mi rajtuk, a legkevésbé sem éri meg. Drága alkatrészekkel foglalkozunk, ha mindenki végezné a munkáját sokkal többet tudnánk gyártani. Fejenként 2-3 termék gyártása fedezi azt a kedvezményt amit kapunk utánuk. A mi esetünkben csak jófejségből veszünk fel ilyen anyukákat. Illetve ez így nem igaz mert voltak közöttük csiszolatlan gyémántok akik nagyon sokat adtak a cégnek. De a többi... Egy könnycseppet nem ejtene értük senki ha holnap nem jönnének dolgozni.
Ezt az emberi sorsokról döntesz dumát meg nagyon nem szeretem, pontosan ezzel szokott mindenki érvelni, hogy jajj ne küldjük el hát miből tartsa el a gyereket... A sorsáról meg a gyerek sorsáról ő dönt nem én. Ha fontos a gyereke megélhetése akkor végezze el azt a minimális munkát ami rá van bízva. Ha annyira rosszul dolgozik, hogy még mi is elküldjük nem hinném, hogy a mi felelősségünk a gyereke napi betevőjének hiánya.
válasza: válasza:"Utánaszámoltunk már, hogy mennyit spórolunk mi rajtuk, a legkevésbé sem éri meg. "
Tiéd a cég? Neked fix bevételed van, függetlenül a cég bevételétől, nem?
Ha nagyon nem tetszik a cég vezetőjének tesz ellene. Az az embertípus vagy, aki egy kis hatalomhoz jut (amihez még csak nem is jutottál), máris felsőbbrendűnek gondolja magát.
Tényleg nem főnöknek való vagy. Már azon agyalsz, hogyan csesszél ki emberekkel és nem azon, hogyan változtass. Szerintem csak nem szimpatikusak az emberek és azért küldenéd el.
Az elbocsátás előtt is több fokozat van.
Személyes beszélgetés
Felszólítás
Írásban való felszólítás
Elbocsátás
Vezetőként az a feladatom, hogy a beosztottjaim munkavégzését megkönnyítsem. Nem én cseszek ki másokkal, ez a néhány szerencsecsomag tol ki az összes többi dolgozóval akiknek dupla annyi munkát kell miattuk végezni. Ahogy mondtam nem cseszhetek ki 20 emberrel 5 ember kedvéért. Ha 5 ember nehezíti meg 20 ember mindennapjait akkor az 5 ember fog repülni. Többen már most ott tartanak, hogy felmondanak mert ugyan annyi pénzért más munkáját is nekik kell csinálni. Pontosan egy ilyen "hallod én esküszöm felmondok" beszélgetés ihlette a kérdést is.
Olyat pedig nem lehet motiválni aki egyszerűen csak nem akar dolgozni. Persze lehet zsarolni meg kényszeríteni, hogy ideig óráig elvégezze a munkáját, ezt csináljuk gyakorlatilag évek óta aztán elölről az egész. Rájuk szól valamelyik kollégájuk akkor "jó jó mindjárt megyünk". A kolléga szól nekem, elbeszélgetek velük, hogy na megint mi van a gyerekkel, elmennek fél órára dolgozgatni. Aztán megint pihi-pletyi hiába lenne munka. Akkor szólok a főnökömnek aki lecseszi őket, 1 óra munkavégzés következik majd az egész elölről. Ha huszon ember próbálkozik őket munkára bírni és mégse sikerül kötve hiszem, hogy velünk lenne a baj. Nem érdekli ha a kolléga kéri, nem érdekli ha a csoportvezető, nem érdekli ha az irodavezető. Az ügyvezető meg valakinek a valakije alapon került hozzánk tehát életében nem is találkozott velük, azt se tudja szerintem, hogy van ilyen munkakör.
Ha csak azt nézném, hogy én így is úgy is megkapom a fizum akkor persze, nem érdekelne. De itt van egy szuper jó csapat akik szeretnek, számítanak rám és akiknek a munkáját meg kellene könnyítenem. Nyilván senki nem nézné jó szemmel, hogy a tisztességesen dolgozó beosztottjainak megint gyilkos szar napja van mert más helyett dolgoznak. Az már csak mellékes, hogy én is kapom a fejmosást ha rosszul teljesítünk. Ha sok a meló és nekem kell beülni helyettesíteni hogy legalább valamit haladjunk akkor meg az én munkám nem halad. Nem értem mitől másokkal kicseszés elküldeni valakit aki semmivel nem motiválható, senkire nem hallgat és egyáltalán nem is akar dolgozni. Van csomó anyuka aki ölne ezért a munkáért és kihasználná, értékelné hogy kapott egy lehetőséget. Ha én állnék ott 3 gyerekkel, érettségivel a belem is kidolgoznám, hogy megtartsak egy ilyen állást.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!