Szeretnék még egy gyereket, de félek és úgy érzem, nekem ez nem fog menni. Volt így még valaki?

Teljesen ugyanezzel a gondolattal küszködök, mint te. Azzal a különbséggel, hogy nekem álombabám van elejétől fogva. Mégis vívódok, mert nem szeretném, ha egyedül nőne fel, húz a szívem is még egy gyerekhez, ugyanakkor már annyira sem lenne időm magamra, mint most egy álombaba mellett. Márpedig nekem fontos az a napi pár óra, hogy elvonuljak kicsit a világ elől, különben sárkánnyá változom :/

Szóval én is várok válaszokat :)

Hát olvasva az első sorokat én meglepődtem hogy gondolkodsz következőn.Mi lesz ha úgy jársz a másodikkal,mint pld én az elsővel, hogy 2 éves koráig nem aludt végig konkrétan egy éjszakát sem és nem két alkalommal kelt hanem nagyon sokszor.Ha netán ilyen lesz a baba, tönkremegy a kapcsolatod a nagyobb gyerekkel, a gyerekeid apjával, mert idegbeteg vagy?

Attól függetlenül ha úgy érzed két gyerekkel teljesebb volna az életed, ha a párod támogató és képes egy rosszabb alvó gyerek mellett abban segíteni, hogy te is kipihenhesd magad akkor miért ne?

Csakis akkor vállalj mégegyet, ha teljesen biztos vagy benne, hogy akarod és tudnád kezelni az éjszakázásokat, sírásokat, fáradtságot. Amíg ez nem egyértelmű, ezen kár is dilemmáznod. Az én családomban most fog "robbanni a bomba". Se apa, se anya nem akar/ nem tud lemondani a kényelmes életükről. Valakire mindig rábízzák a kevesebb, mint 1 évest... Most kezd kiderülni, hogy nem nekik való. Apuci a "nagyon fontos munkába" menekült, anyuci rajött, hogy a szokásos csavargásait nem is olyan könnyű gyerekkel kivitelezni, márpedig nehogymá' ne menjen....

Szóval egyelőre jegeld és idővel kialakul, hogy akarsz- e igazán gyereket, vagy jó-e most és tudsz magaddal is foglalkozni.

Nekünk is nagyon nehéz volt az első 3 hónap és nagyon féltünk a másodikba belevágni. (Nem kötelezett minket semmi és senki a gólyaírásra, csak szerettünk volna még egy gyereket.)

2 hete született meg a második és marha nehéz. Rosszul viselem, hogy nem vagyok eleget a nagytesóval, mindannyian keveset alszunk és kimerültek vagyunk. De! Igyekszem arra gondolni, hogy ez csak pár hónap és most már életünk végéig lesz egy kisfiunk és egy kislányunk. És nekünk ez mindennél fontosabb.