Szerintetek 7 év korkülönbség sok a gyerekek között?

Első második között 8 év van, első és harmadik között majdnem 12.

Ráadásul a legidősebb fiú, a két "kicsi" lány. Mindig is jó testvérek voltak, mai napig azok, pedig ketten már felnőttkorúak, a legkisebb még kamasz. Szerintem nevelés kérdése elsősorban.

Köztünk a tesómmal 2,5 év van, mégis mindig nekem kellett vigyáznom rá, muszáj volt vele játszani, vinni magammal, vigyázni rá a suliban is, mert még kicsi..

Aki ilyen típus, azt nem fogja érdekelni, hány év van a gyerekek közt, befogja a nagyobbat, mert onnantól, hogy van egy kisebb, a kicsiből is nagyobb lesz számára..Aki nem szeret foglalkozni a gyerekeivel, vagy nincs pénze, az meg azért fogja rábízni a másik gyerekre..

Normális szülő nem fogja be a nagyobbat. Én ismerek olyan tesópárt, ahol nem kellett sosem vigyáznia a 11 év korkülönbséggel a nagytesónak a kicsire, viszont borzalmasan elkényeztették a kicsit, a nagyot meg szigorúan fogták. Példa: a nagynak megtiltották a háziállatot a szőr és az idő és a nem fogom én gondozni miatt, a tesójának a nyulainak külön szobája van, amit az anyja takarít!

Szerintem minden korkülönbséggel jó lehet a tesó, csak kell egy normális szülő, aki meghallgatja, odafigyel és szereti mindkét gyereket, nem tukmálja egymásra őket, és elfogadja, ha nem lesznek legjobb barik, csak számíthatnak egymásra nehéz helyzetekben, ami a saját önálló döntésük lesz, nem azért, mert a szülő nyüstöli, hogy gondoskodj a másikról és segítsd..

Amíg a szülőnek összes gyerekével az a célja, hogy az ő gyerekei legyenek, és nem egymás testvérei, addig ideális viszony fog fent állni köztük.

Nekem 7-8 év biztos lesz a gyerekeim között, sosem fogom kevésbé szeretni a nagyot, vagy rátukmálni a kicsit, hanem fogadok bébiszittert, ugyanúgy szeretgetem majd mindkettőt, amikor engedik. Ha nincs érzelmi elvárás, magától fog kialakulni a dolog, sok idővel.

Előny az lehet, hogy a kisebb nem fog hiány szenvedni időben, mert a nagy eleve napi több órát van suliban és majd barátokkal is el akar mászkálni, így minimálisan sérül a kapcsolat a kicsivel. Ugyanez másik oldalról, a nagy nem fogja elhanyagoltnak érezni magát, mert kb napi 2 órát fog igényelni belőled, hiszen már sok más dologra is igénye van.

Szerintem jó a nagy korkülönbség, mondom ezt kis korkülönbséges testvérként, ráadásul egy telken nőttem fel a 10 hónappal fiatalabb uncsitesómmal, akivel többet utáltuk egymást, mint a tesómmal, pedig az nagy szó:)

Ami hátrány, hogy kevesebb lesz a hasonlóan átélt közös élményük, de szerintem ez nem vészes áldozat.