Gyereket vállalni olyan emberrel, akibe nem vagyok szerelmes? Volt már itt így valaki?
A párommal való kapcsolatomat ha egy szóval kéne jellemeznem, akkor az a kényelmes lenne. Mert így van. Ő az kettőnk közül, aki rajongásig szeret, és bármit kérek, teljesíti. Megvan mellette az anyagi biztonság, az, hogy elengedhetem magam és nem kell aggódjak, hogy miből fogunk nyaralni menni, vagy ha megtetszik valami, akkor nem kell heteket/hónapokat/éveket spóroljak rá. Mert tudom, hogy nem fog problémát jelenteni, ha megveszem. Az idejét is rám áldozza, ha én szerdán megjegyzem, hogy szeretnék elmenni valahová wellnessezni, vagy hosszúhétvégére, akkor péntekre már biztos lesz foglalásunk, és úgy szervezi a munkát, hogy velem legyen. És nekem ezek a dolgok az előző kapcsolatomból hiányoztak. Az exem alig töltött velem időt, sosem mentünk sehová, és még akkor is beszólt, és napokig megjegyzéseket tett, ha a saját pénzemen vettem valamit. Nagyon rossz volt mellette, ezért is tudom, mennyire szerencsém van a párommal. Viszont hiába jó vele a szex, tesz meg értem bármit, tudom azt is, hogy nem vagyok belé szerelmes... Megkérte a kezem, és azért nem mondtam neki nemet, mert rengeteg ember előtt tette, nem akartam megalázni. Bizonytalan voltam, és azzal nyugtattam magam, hogy ez csak stressz és majd igenis jó lesz... De végig az esküvő szervezése alatt is ezt éreztem, és most, hogy a vírus miatt el kellett halasztani, szinte fellélegeztem. Erről egyedül az édesanyámmal beszéltem, hogy mennyire bizonytalan vagyok, és ő azt mondja folyton, hogy a szerelem így is, úgy is elmúlik idővel és semmivel sem lennék boldogabb egy 2 szobás panelban olyan ember mellett, aki a napi 8-10 óra munka után a nap hátralévő részét a kanapén tervezi tölteni. Tudom, ez sarkítás, de valahol igaza is van...
A másik, hogy én már nagyon szeretnék kisbabát, évek óta vágyom rá. Az exemmel ez nem volt opció, de a mostani párommal nem lenne akadálya. Megvan mindenünk, anyagilag nem jelentene problémát egy kisbaba. 25 éves leszek most, mindig fiatalon akartam anya lenni. Eddig egyetemre jártam, vagy utazgattam, de úgy érzem, hogy jövőre megpróbálhatnánk. Viszont egy barátnőm úgy fogalmazott, hogy még egy erős kapcsolatot is próbára tesz egy kisbaba, rossz belegondolni, hogy mit csinál egy alapból szörnyűvel. És ezért félek... Hogy mi lesz utána. Mert így ha szakítanék, akkor semmi gond nem lenne. De akkor már ott lenne egy közös baba, aki összekötne minket egész életünkben.
Szóval a kérdés adott, hogy szerintetek lehet-e úgy babát vállalni, ha nem vagyok szerelmes?
Jajj bocs, ez az új design nekem nagyon nem jön be. 🙈
Nem te írtad, hanem valaki más.
Nekem is az jön le a "vallomásodból", hogy
- félsz elköteleződni, hátha van jobb, amiről lemaradsz
- hiányzik a küzdés az életedből, nem érzed, hogy tiéd lenne, amit elértetek, mert mindent készen megkapsz
Ne tedd! Ne menj hozzá és gyereket pláne nem szabad így szülni. Ha már csak a gondolat is felmerült benned, hogy ez így nem lesz jó hidd el tényleg nem lesz az. Nagy kib@ szás ez legfőképp a sráccal. Tisztában van a te érzéseiddel egyáltalán, így kérte meg a kezed? Azzal, hogy soha nem mondtad neki, hogy szereted?
A pénz, jólét amugy sem minden, ha elvagy vele így ideig óráig leleked rajta fiatal vagy, de ne tedd már tönkre a másik fél életét....
Szerintem ennek semmi értelme.
Ha 35 lennél és már lenne gyerek, és amúgy minden más működne, azt mondanám, maradj benne a langyos vízben. De így...
Szereted, de ennyi erővel egy jól nevelt labradorról is beszélhetnél. Amíg nem A FÉRFI-t látod benne, addig eszedbe se jusson szülni neki.
A kényelmes langyos posvány semmire sem jó, csak időhúzásra. A tinikori izzás már nem lesz meg más iránt sem, de azért egy érdemi összetartozás érzés nagyon is lehet majd valaki iránt, aki persze nem a mostani vőlegényed. Azt is jól látod, hogy egy baba végleg összekötne egy számodra lényegtelen emberrel. Mondhatod, hogy szereted, de te csak a szolgáltatásait soroltad, nem az emberi vagy férfiúi erényeit, ami alapján jó apja lenne a gyereketeknek. Látod a hibát ebben?
A barátnődnek igaza van, a gyerekvállalás teljesen felforgatja az életed, nem szabad azért beleugrani, mert "most már akarom". Te nem vagy boldog, elvagy a jelenlegi állapotban, de ha ezt rögzíted egy esküvővel és/vagy egy gyerekkel, nagyon meg fogod bánni.
Életed következő fázisához más partner kell és kockáztatni kell, mielőtt 3 ember életét teszitek tönkre (a vőlegényed a vakságával, te a beletörődéssel, a babának meg választása se lenne).
A te kérdésed valójában nem az, hogy vállalj-e gyereket, ha nem vagy szerelmes. Ezt nagyon sokan megteszik. Nem a szerelem a lényeg a családalapításnál.
Azt a kérdést válaszold meg magadnak, hogy ezzel az emberrel akarsz-e maradni vagy nem. Azt mondod, "szereted", miközben örülsz, hogy nem kell hozzámenned feleségül. De közben meg közös gyereken gondolkodsz. Ez nem áll össze. Nagyon nincs ez benned tisztába rakva. Ha az ember nem szerelmes, attól még lehet nagyon boldog párkapcsolatban. Az én kérdésem, hogy te akarsz-e párkapcsolatban lenni, vagy nem.
Egyébként aki nem szerelemből köteleződik el és vállal gyereket, az jellemzően szerelmes lesz pár év múlva. Erre is készülj fel, ha az együtt maradás mellett döntesz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!