Szerintetek mennyire fontos egy testvér az életünkben? Nehezebben fejlődnek az egyke gyerekek, mint azok, akiknek van testvérük? 18F
Mindig is szerettem volna testvért, egyedül éreztem magam, nagyon bántott, hogy a kortársaimnak volt testvére és nekem nincs. Így hát a korosztályom cserbehagyása után idősebb emberekkel kerestem kapcsolatteremtést.
A szüleim viszont nagyon szkeptikusak voltak e téren, mert nekik se volt testvérük, így hát úgy döntöttek -és így könnyebb is volt nekik anyagilag meg érzelmileg-, hogy nem vállalnak több gyereket.
Akik egykeként nőttek fel valahogy a nagy csodát várják a testvéri kapcsolatoktól. Pedig aztán nem egy misztérium az, simán lehet, hogy megkeserítené az életedet.
Kb több szar vagy semleges testvéri kapcsolatot látok, mint idilli, egymást segítőt. Sőt az sem ritka, hogy ott tesznek egymás alá, ahol lehet felnőttként is... lehet ám álmodozni testvérről, de aztán korántsem biztos, hogy olyan lenne, mint képzeled. Nekem egy testvérem van, akkor én álmodozzak, hogyha lenne egy ikrem, az milyen szipi szupi lenne? Minek? Egyáltalán nem biztos....
A szülőktől is függ, fontosabb, hogy a szülők milyen példát mutatnak, szeretik-e egymást, mennyire önzőek, hogy viselkednek másokkal, rokonokkal.
Nagycsaládban láttam, hogy nincs idő a gyerekekre, vigyázzon az egyik a legkisebbre, holott ő is játszana a többivel. Annak adják a juttatást (bármi pénzben is kifejezhető juttatást), amelyik a leginkább megy kuncsorogni a szülőhöz. Kivételezés nem ritka.
Abszolút semmi nem múlik pusztán azon, hogy van-e testvére valakinek.
Belegondolva, nem tudok annyit az idősebb testvéremről, hogy megmondhassam volt-e rá bármiféle pozitív hatással a létezésem. Talán az, ha amikor kaptam új ruhát az rá is jó volt.:D Inkább szívás volt neki, mert egy kicsike szobán ketten osztoztunk, sokszor ki is akadtunk.
De nekem sokkal nehezebb lett volna nélküle. A nagyobb korkülönbség miatt, már fiatalabb koromban megtanultam tőle olyan dolgokat, amiket az osztálytársaim fel se tudtak fogni akkoriban.
Sok mindent mondhatnék még, de a lényeg, hogy engem pozitív irányba terelt, a testvérem megkönnyítette az életemet! Szomorú, hogy így van, de sokkal inkább ő nevelt, mint az anyám. Ő volt az aki tett érte, hogy normális emberré váljak. Az időseb testvér, ha helyes értékrenddel rendelkezik, helyes, követhető mintát mutathat a fiatalabbnak, úgy ahogyan a szülő nem képes rá.
Nem fontos, de jó. A tapasztalat, a családtagok különböző helyzetekben megismerése miatt.
De ugyanannyira fontosak a nagyszülők is, akármilyenek is, mert rajtuk keresztül is többet tudhatunk meg magunkról, a szülőkről és úgy általában a világról.
Nem nehezebben, hanem egész máshogy fejlődnek az egykék. MInt ahogy az egyszülős gyerekek is. Ez van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!