Szerintetek mennyire fontos egy testvér az életünkben?
Nehezebben fejlődnek az egyke gyerekek, mint azok, akiknek
van testvérük? 18F
Figyelt kérdés
Mindig is szerettem volna testvért, egyedül éreztem magam, nagyon bántott, hogy a kortársaimnak volt testvére és nekem nincs. Így hát a korosztályom cserbehagyása után idősebb emberekkel kerestem kapcsolatteremtést.
A szüleim viszont nagyon szkeptikusak voltak e téren, mert nekik se volt testvérük, így hát úgy döntöttek -és így könnyebb is volt nekik anyagilag meg érzelmileg-, hogy nem vállalnak több gyereket.
Mentalitás szempontjából nagyon más egykének lenni mintha lenne egy testvéred.
Az egykék nagyon énközpontúak.
2020. ápr. 13. 10:43
Hasznos számodra ez a válasz?
3/15 anonim válasza:
2!
Vagy nem. Az én gyerekem egyke, de picit sem egoista. Nekem van testvérem, mindketten igencsak én központúak vagyunk. Nem a testvérén múlik.
2020. ápr. 13. 11:00
Hasznos számodra ez a válasz?
4/15 anonim válasza:
Nem alapfeltétel hogy legyen, de egy testvér sokmindenre tanítja az embert. Türelemre, (vár a sorára amíg anya a picit pelenkázza, naggyal tanul stb...) osztozkodásra, jószívűségre (el kell felezni a táblacsokit és megosztani, megkínálni) és valakivel egyenrangúnak lenni.
2020. ápr. 13. 11:26
Hasznos számodra ez a válasz?
5/15 anonim válasza:
Sose lehet tudni, hogy kiből mit hoz ki egy testvér.
Van akit pozitív van akit negatív irányba változtat.
Szerintem a testvér személyiségén is sok múlik. Szerencse kell, hogy mindenkiből a pozitívat hozza ki, de nem lehetetlen.
Sok múlik a szülői hozzáálláson is. Nem kivételez, hagyja, hogy ők intézzék a dolgaikat egymás irányába, akkor esélyesebb a jó testvéri kapcsolat.
2020. ápr. 13. 11:34
Hasznos számodra ez a válasz?
6/15 anonim válasza:
A jellem nem ezen múlik, mármint, hogy valaki introvertált vagy extrovertált az inkább temperamentum, és hogy mennyire rendesre nevelt (segítőkészség, tisztelettudás...stb.), az meg inkább szülői példamutatás kérdése. Viszont általában könnyebben szocializálódik az egy későbbi közösségben, akinek korán van kortárs társasága (kapcsolatteremtés, mások érzelmeinek felismerése) és jobban tűri a frusztrációt (alkalmazkodás, érdemes adnom, hogy majd kapjak, veszekedés-kibékülés, magam megvédése/énközlések). Nem azt mondom, hogy ezeket egy egyke nem tanulhatja meg jól, és ezek is nagyrészt függenek a genetikától is, hisz egy extrovertáltnak ez eleve könnyebben megy, de akinek testvére van, az óhatatlanul több olyan szituációval jár, ahol ezekkel korán találkozik és meg kell küzdenie.
2020. ápr. 13. 11:38
Hasznos számodra ez a válasz?
7/15 anonim válasza:
Nem fontos. Hiába van, ha nem jó a kapcsolat. Egyke sincs egyedül, hiszen neki is vannak unokatestvérei, barátai, osztálytársai.
Szerintem az egykék pont nem önzők. Sok testvéres lesz önző, mert nem kapják meg az elegendő figyelmet. És sokaktól hallottam, hogy alig várták, hogy ők vagy a testvérük végre elköltözzön.
De a családon múlik, hogy hogyan nő fel, nem a testvéreken.
2020. ápr. 13. 11:53
Hasznos számodra ez a válasz?
8/15 anonim válasza:
Van testvérem, az árnyékában nőttem fel. Szülői neveltetés nem volt egyenrangú, mindig én voltam a háttérben, a rossz, a maradjmárnyugton. Szeretem a testvérem, de nem kötődöm. Bármit megadtam volna fiatalabban, hogy egyke legyek. Évekig segített szakember feldolgozni az otthoni traumákat. És iszonyat önző lettem emiatt, amin dolgozok.
Ennek ellenère több gyerekem van, és nagyon másképp csinálom velük az életet. Egyelőre szuper testvérek, imádom őket nézni, mindketten igazán testvérnek valók.
2020. ápr. 13. 12:22
Hasznos számodra ez a válasz?
9/15 anonim válasza:
Testvérem mindig irigy és féltékeny volt rám. Beteges módon! Mind a mai napig! Mikor baba voltam képes lett volna megfolytani! Sose játszott velem, kb le se sz.arta a létezésemet. Ez később rosszabb lett. Mindenki előtt lenezett, lehülyegyerekezett, mikor tini voltam akkor is. Nagyon fájt, hogy ilyen velem. Mind a mai napig van egy olyan érzésem, jobb lett volna ha nincs, vagy ha normális. Mindig utánzott, versenyzett velem. Emiatt én szomorú voltam. Örültem volna ha nem ilyen. Felnőttek vagyunk, úgy bánik velem mintha egy fogyatékod gyerek lennék. Mintha még mindig 10éves. Tavaly teherbe estem. Bejelentettük, rá egy hónapra kijelenti ő is akar. 40 éves, párkapcsolatban él. Fura nem? Márciusban volt az esküvőnk, előtte pár nappal kérte meg a kezet a párja. Ez is csak véletlen ugye?
2020. ápr. 13. 12:38
Hasznos számodra ez a válasz?
10/15 anonim válasza:
2-es ez nem testvér, hanem nevelés kérdése. Egyke vagyok, úgy lettem nevelve, hogy mindent megosztok a szeretteimmel, egy csokit nem tudok úgy megenni, hogy ne kérdezzem meg a párom, hogy kér-e. Ellenben párom, akinek van testvére, és hozzászokott, hogy gyors vagy, és megeszed, amit akarsz, más meg nem érdekel, vagy nem jut. Sokkal inkább énközpontóbb emiatt. Most a kaját hoztam fel példának, de persze másban is látszik,
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: