Szülnél ugy a pàrodnak gyereket hogy külsöre nem tetszik es nem akarod hogy ezt kapjàk a gyerekeid, de a szerelem nevében?

Hármas vagyok újra.

Az elején segíteni akartam, de látom menthetetlen vagy.

Így már én is azt mondom, hogy ne vállalj gyereket. Tönkretennéd az életét..

A másik: leszrom a lepontozást, de ezekről a párod tud??? Mert ha az én párom állna így a dolgokhoz, vagy elhagynám vagy pszichológushoz küldeném. Gyereket biztos mem vállalnék vele.

Mutasd meg a párodnak ezt s kérdést, mert ez nem normális már amit csinálsz. Kíváncsi lennék hogyan reagál rá..

Szégyelld magad!

Nálad az elfogadással vannak problémák. Ha elfogadnád a párod olyannak, amilyen, akkor nem agyalnál azon, hogy a születendő gyermeked ronda lesz-e.

Van két fiam, egyetlen egyszer nem jutott eszembe, hogy vajon rondák lesznek-e, mennyire fognak rám vagy a férjemre hasonlítani.

A jelenlegi férjem nagyon ronda gyerek volt. Komolyan. De kikupálódott, nem hagyta el magát és közel a 40-hez még a 18 évesek is utána fordulnak.

Neked alapvetően a gyermekvállalással vannak problémáid, szerintem és ezt nem bántásképp írom, hanem hogy talán itt van a kutya elásva.

De konkrétan mi is a probléma? Az, hogy csúnyák a gyerekei vagy, hogy hasonlíthatnak majd a féltesók?

Ha az első, akkor ne aggódj, a saját gyerekeidet szépnek fogod látni, az biztos! Hány meg hány olyan kérdés van itt is, hogy te szépnek látod e a gyerekeid, mindenki azt írja, hogy különlegesen szépek, mindenki dícséri őket! A valóságban nyilván ez nem így van, te sem látsz olyan sok topmodell gyereket, de a szülői elvakultság határtalan! Biztos vagyok benne, Hogy te is szépnek fogod látni a gyerekedet!

Ha a második a probléma, hát az egyáltalán nem biztos, hogy kiköpött másuk lesz. Még testvérek között is van olyan, hogy tök máshogy néznek ki. Ha hasonlítani is fognak szerintem úgyis a különbségeket fogod észrevenni bennük, és szépnek fogod látni őket, ne aggódj.

Én egy ilyen kapcsolatból léptem ki. Több év stabilitás, megbízhatóság, kedvelés, langyos biztonság, de abban biztos voltam, hogy neki nem akarok szülni. Fizikai adottságok, családi háttér, hozzáállás vagy bármi miatt, ilyen emberrel ne vállalj gyereket. Inkább szakíts és ne rabold az időtöket, mert nem passzolnak a terveitek. Én sem éreztem hiányát 2 évig, éltem, dolgoztam, buliztam, jól elvoltam, aztán megismertem a most már férjemet. Vele 2 hónap után biztos voltam, hogy a hiányzó paraméterekkel rendelkezik és neki szülnék. A lányunk az apja klónja lett, nem is bánom, de az exet semmi pénzért nem akartam volna viszontlátni a gyerekem vonásain vagy alkatán. Ebből is tudtam, hogy baj van, mikor elértük időben azt a korszakot, hogy tovább kéne lépni, de nem akaródzott családot alapítani vele. Nekem megfelelt, de apának nem kellett.

A férjemmel viszont nem volt ilyen ellenérzésem. Gondold át!