Anyukák, volt veletek olyan hogy azt gondoltátok hogy jobb életetek lenne a gyerek nélkül vagy ha később született volna?
Tudom hogy hangzik utálom is magam rendesen emiatt viszont jelenleg így érzek. Fiatal vagyok, 22 éves csak 27-8 évesen szerettem volna gyereket. Viszont teherbe estem 20 évesen és nem volt szívem elvetetni, dolgoztam, férjemmel 4 éve együtt voltunk 2 éve együtt éltünk. Nagyon szerette volna a babát én pedig nagyon naív voltam. Közben megváltozott minden, neten keresztül csalt hosszú ideig. Most pedig itt vagyok egy sz.r házasságban amiből nem tudok lépni a kb 100 ezres fizetésemből. Gyerek nélkül pedig nem megyek inkább szenvedek.
Ezért gondoltam bele hogy mennyivel jobb életem lehetne ha a kicsikém nem lenne. Valószínűleg Amerikában tanulnék vagy dolgoznék, függetlenül és esélyem lenne valóra váltani az álmaimat. Most erre esélyem sincs hisz az országból se vihetem ki az apja engedélye nélkül. Itt pedig nem fogom hagyni imádom, felelősséggel tartozom érte. Az apja valószínűleg meg sem tudná etetni. Mégis kiakaszt hogy itt vagyok 22 évesen, és ennyi volt az életem? :(
Neten keresztul hogy lehet megcsalni valakit?
Amugy onvizsgalat, majd parterapia, kozos kettesben programok, intimitas, legyel no!!! Viselkedj ugy oltozz ugy, soksok es meg tobb beszelgetes egymassal.
Es talan megmentheto a dolog ha akarjatok
7, melyik válasz családcentrikus?
Kérdező, tanulj, míg otthon vagy!
Ez az egyedüli kiút.
Egyébként nem érzem így, mert 31 évesen szültem először megfelelő saját egzisztenciával, megfelelő végzettséggel, de ez téged nem segít ki.
Igen, volt egy időszak. De nem azt gondoltam, hogy jobb életem lenne, hanem, hogy könnyebb. Férjemmel nagyon megromlott a kapcsolatunk, a költözés határán voltam. Ha nem lett volna a lányunk, valószínű meg is léptem volna. De nem akartam (vagy nem mertem) egyedül egy kicsi gyerekkel új életet kezdeni.
Örülök, hogy végül maradtam, mert a férjemmel átbeszéltük a kapcsolatunkat, mind a ketten NAGYON SOKAT változtattunk, jobban oda figyelünk egymásra, így a kapcsolatunk is újra jó. Ma már el sem tudnám képzelni, hogy elváljunk.
Én 20 voltam mikor szültem,a férjemmel jó a kapcsolatom és a gyermekemet is imádom. Viszont nagyon hiányzik a régi élet nekem is,a szabadság inkább ami hiányzik.
De nem változtatnék most már semmin. Én szintén 27-28 évesen szerettem volna gyereket,de összejött a gyógyszer mellett és eszem ágában nem lett volna elvetetni.
Néha besokallok,de nem számít.
Elkezdtem tanulni hogy más szakmám is legyen amivel olyan munkám lesz (olyan jövedelemmel) amivel független tudok lenni ha szétmenne a házasságom (sosem lehet tudni). Illetve a jogsit csinálom most. Javaslom keress más munkát ami jobban fizet vagy tanulj valami olyat amivel jó helyen tudsz elhelyezkedni, aztán pattanj meg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!