Ti mit tennétek a szülőtárssal konfliktusok esetén?

Egyikünk se akar veszekedni, mindig megbánás és ölelés van, de ma történt egy olyan dolog, amin nem tudok túllépni. A párom kiskamasz fia hallotta a veszekedést, marakodást máskor is, de most a párom kiabàlt, én sírva könyörögtem, hogy ne kiabáljon és tekintsen embernek*

A gyereket megviselte. Nekem is sokat veszekedtek a szüleim, és azt hogy én traumatizáljak egy szerencsétlen amúgy is terhelt gyereket, ezt nem tudom egyszerűen felfogni.

És az az ijesztő, hogy egyikünk se akarja bántani a másikat, a párom is kisírta a szemeit utána.

* nem egy bántalmazó kapcsolatról beszélünk, a párom nem a szavak embere és hamar kiabálni kezd, amitől viszont én teljesen kikészülök, de amúgy nekem meg felvágták a nyelvem. Ő azt mondja, azért ordít, mert én kiprovokálom. De én meg elvesztem a fejem, amikor elkezd csapkodni.

Ma percekig kb ez ment "elég" "fejezd be" "azt mondtam elég" "akkor fejezd be" "elhallgatsz" "így nem beszélsz velem" "akkor fejezd be" "még egyszer ilyet mondasz, másnapra összepakolok és elmegyek esküszöm", "most pakolj" "azt akarod?" "nem, te akarod", "én azt akarom, hogy ne kiabálj" "te is kiabálsz".

Komolyan mondom, annyira vérciki leírni. Alapból kulturàlt emberek lennénk. Azt hittem. Én életemben nem veszekedtem még ehhez hasonló stílusban sem.

Maga a helyzet az volt, hogy egy baráti társasàgot vártunk és kevés idő volt takarítani, és mindkettőnk mást priorizált, hogy mit kellene csinàlni.

Nyilván fél éjjel fent volt a gyerek, én minden èjjel többször kelek amúgy is hozzá.

Tudom hogy ez pitiáner, de mindig ilyeneken van a balhé, a nagyobb gondokat jobban kezeljük.

Teljesen megkeseredtem, olyan vagyok már, mint a frusztrált, gonosz vénasszonyok, annyi tehetetlem indulatvis van bennem, és teljesen egyedül érzem magam, úgy érzem, nincs otthonom sem.

Szeretnék vmit tenni, ami tényleg változást hoz, kitörni ebből az egészből, már annyiszor próbáltam vele beszélni, de úgy érzem, nem lehet.

Nem hallgat meg, félbeszakít, vagy rám fog mindent és másképp mondja el, mint amire én emlèkszem, vagy közli, hogy ő ilyen, nincs érzelmi intelligenciája, ő elrontott mindent, ez van, kész, és ezeket vàltogatja. Nem érvel és nem hallgat meg érveket, hanem azonnal a végletekbe megy.

Szerintem mindent a szívére vesz, nem érti, hogy azt szeretném hogy egy helyzetben meglássa az én szempontjaimat, hanem úgy érzi, egy az egyben kritizáltam, és jön a csapkodás meg a végletesseg.

Pl elmondom hogy bánt hogy nem haladtunk hónapok óta a könyvespolccal, nyugodtan mondom, de erre elkezd csapkodni, kiabál és mondjuk kiviharzik már lefekvés után hogy jó, akkor ő most csinàlja a polcot, fújtat, csapkod.

Ha vmi érzést próbálok megfogalmazni amit éreztem arra közli, hogy "ez hülyeség".

Ilyesmik.

Mindig kritizál ha pl időre főzök neki a csecsemőre is vigyázva, szorongca rohanok hogy kész legyen, mert megy este dolgozni pl, egy rémálom rohanás a nap de mondjuk nem jó sorrendben rakom el a fazekakat vagy kiér a láng a fazék alól és nem gazdaságos vagy amikor pakolom a konyhát mért nem előbb a héjakat dobom ki, vagy elkezd söpörni a lában körül mert én külömben széttaposom a morzsát. Hogy nem jól teregetem a zoknikat stb.

Amúgy kiveszi mindenben a részét a háztartás terén, egy dolgos, becsületes, családszerető valaki, a gyerekeit is nagyon szereti.

Nem érdeklik szerintem az ilyen dolgok, azt vonná le, hogy már megint vmi nem tetszik nekem. Párterápiára nem járna el, de úgy érzem ha lenne annyi plusz időnk, akkor talán nem is kellene terápia.

Elutazni nem tudunk, nincs kire hagyni a babát, de amúgy se voltunk még ketten soha sehol, és erre ugyanaz vonatkozik, hogy ha lenne rá idő, talán gond se lenne.

Ezt a mai vitát a fiával megbeszélte (kértem, hogy nyugtassa meg a gyereket), játszottak, meséltek együtt, köztünk nem oldódott fel semmi (de harag sincs, szegény, kijött a gyerektől és kb már aludt mire magára húzta a takarót). Gyakorlatilag még boldog új évet se kívàntunk egymásnak (dolgozott 31-én, egyedül voltam a babóval itthon, azóta kb csak rohanni látjuk egymást, mindenki intézte a rá osztott dolgokat).