Ti hány hetes/hónapos kortól vinnétek a gyereketeket nagyszülökhőz, rokonokhoz? Vagyis szülés után meddig gondoljátok úgy, hogy inkább a rokonok menjetek hozzátok látogatóba és ne fordítva?

Én 6 hétig senkit nem akartam látni, elnézést, hogy fájó gatsebbel senkit nem akartam körbe ugrálni. De persze senkit nem érdekelt, hogy érzem magam, csak, hogy miért nem jöhetnek miért nem.. Hát b.meg azért, mert kB pisilni is fáj, nem hogy mozogni és ülni...

Egyebkent én hosszú sétát se bírtam tenni 6 hét előtt. Miután elmereszkedtem sétálni, akkor is majd elszakadt a hasam. Szal nem mindenki fitt és üde...

13-as, 6 hetet pihenéssel? Szép is lenne, de egy két éves mellett így 32 hetes terhesen is kénytelen vagyok egész nap pörögni, hiába van minden bajom. Nem hinném szülés után ez másképp lesz,hisz a férjem sem maradhat itthon 6 hétig, hogy ő rendezze a dolgokat.

Amúgy az első szülés után hazamenetel követően pár órával visszakerültünk a gyerekosztályra, ahol még 3 napot egy műanyag széken ülve töltöttem vérezve és varott gátsebbel, este 10 és reggel 6 között kaptam egy koszos matracot a földre... amin természetesen semmit sem aludtam szinte, 3 óránként szoptatni kellett, majd fél órát fejni,hogy végre beinduljon a tej, a dolgokat elmosni sterilizálni az éjszaka középen... meg ugye ott volt velünk egy légtérben a többi beteg gyerek és az anyukák... mikor végre hazakerültünk hallucináltam és félrebeszéltem a fáradságtól. De mivel sárga volt ment tovább a 3 óránkénti ébresztés, szoptatni próbálás, fejés (nem volt ereje nagyon enni). Pokol volt az első hónap. Férjem 1 hetet volt itthon, azon a héten a nagyszülők is jöttek, de csak bekukkantottak, nem zavartak. És nem vártak körülugrálást meg tiszta lakást. 10 naposan vittük ki először sétálni, 2 hetes korától boltba, postára,stb, nagyszülőkhöz először 7 vagy 8 hetesen utaztunk, 1 óra az út. Most meg majd a nagy miatt nem lehet megtenni, hogy hetekig itthon üljünk és "pihenjünk ".

Szerintem ez teljesen egyedi. Nagyon sok tényezőtől függ.

Hogy van az anya, milyen messze laknak a rokonok, milyenek ott pl a tisztasági körülmények, milyen a baba, milyen a tàplálás.

Mi kb hat hetes korában voltunk először a szüleimnél, de nem jó élmèny egyáltalán. Egyrészt átlsg 40 perc autóút (de rossz forgalomnál a kétszerese), másrészt a babám akkor még kb letehetetlen volt, csak velem volt el, teljesen felesleges kínlódás volt neki az idegen helyen. Plusz akkor még 3 óránként szoptattam, és kínis volt átkéretőzni egy másik szobába etetni.

Igazàn az első olyan, ahol mindkettőnknek jó volt, hogy elmentümk vhová (a szokott sétàkon, kiràndulásokon, mondókás cuccon kívül) az 7 hónspos koràban, a nyaralás volt, akkor már reggeltöl dèlutánig rendes ételt kapott.

Utána felpörgött a dolog és elkezdte nagyon szeretni a programokat.

Hát, Előző, lehet hogy most az a divat, hogy legyél vagány, és hurcold ideoda a gyereket, ahogy megszületik, de egyrészt a gát vagy a hasfal gyógyulásához valóban a fekvés lenne ideális pl kisebb valószínűséggel alakul ki inkontinentia később, másrészt nem minden baba ugyanolyan, és még a nyugis babáknak is megterhelő lehet a túlingerlés, napirend-sérrés

.

Az enyèm 3 hónapos koráig kb azonnal sírt, ha nem mellen volt, vagy nem jarkàlt vele vki. Így picit nehéz lett volna vinni.

Viszont ezzel a fertőtlenítőszeres túlfèltéssel én sem értrk egyet.