Vicces szülés utáni esetek?

Nyár közepén született a kislányom. Az iszonyat kánikulából estére sem lett jelentősebb enyhülés a házban, kislányomat hiába próbáltam elaltatni, csak nyűglődött mindenki.

Elhatároztuk, hogy elmegyünk sétálni Vele este 11-kor. El is aludt, mi pedig időközben megéheztünk -ráadásul napok óta főzni sem volt sem időm, sem energiám- ezért beültünk egy étterembe enni valami jót; ha már egyszer így alakult.

Kislányom békésen szundikált, de csak addig, amíg ki nem hozták az ételt.

Én kimentem az autónkhoz megszoptatni, amíg a férjem evett; megbeszéltük, utána Ő majd visszaaltatja a picit, amíg én is eszek.

Megszoptattam, visszacsatoltam a szoptatós melltartóm (test színű volt); és pont. Nem húztam vissza azon az oldalon a spaggetti pántos ruhámat, amit így féloldalon letoltam a mellem alá. Mivel evés után rögtön felvettem büfiztetni, ráadásul pont arra az oldalra tettem magamra; mit sem sejtve, mint aki jól végezte dolgát; visszamentem az étterembe. Már baromi éhes voltam, úgyhogy átadtam a férjemnek a kislányom, és csak a tányérra fókuszálva nekiálltam enni. A férjem meg csak a gyerekünkkel volt elfoglalva, hogy lehetővé tegye számomra azt a kis időt a nyugodt evésre.

Miután már kezdett csillapodni a farkaséhségem, és felnéztem a tányéromból, láttam, hogy egy kb. 10-12 főből álló társaság lelkesen mosolyog felénk. Mivel a kislányom a férjem vállán volt, és pont feléjük nézett; gondoltam, Neki szól a mosoly, hogy milyen cuki... Büszkén vállalva, hogy igen, a miénk; visszamosolyogtam.

Aztán ettem volna tovább, de amikor visszanéztem a tányéromba; megpillantottam a féloldalon szabadszemlére bocsátott melltartómat...