Merjek gyereket vállalni ilyen férjtől?

A saját gyerek azért más, arra büszke, mert tán hormonálisan is kötődik hozzá. De a szülői érzések kialakulásához idő kell. Mért ne akadhatna ki a nyűgösségtől? De ezt a kérdést nem velünk kell megbeszélned, hanem vele. Mégis mi az alternatíva? Hogy nem lesz gyereked vagy hogy elválsz?

Szia! Tudom,hogy furin hangzik,de sok férfi ilyen. Többet is ismerek,akik a saját gyerekükkel nagyon kedvesek,imádják őket. Viszont más gyerekeivel nem tudnak mit kezdeni. Nyilván nem tudom tutira azt mondani,hogy a tiéd is ilyen. De ez is benne van a pakliban.

Szerintem is ezt vele beszéld meg, de az tény, a saját gyerek más.

Én ilyen voltam mindig is, mitn a férjed. És én is elhittem, hogy a saját gyerek majd más lesz. Hát nem lett. Pont ugyanúgy elegem van belólük 1 perc sírás után, mint korábban más gyerekekből. És én még anya is lettem! Most, hogy már vannak, nyilván nem mondok le egyikről sem, de utólag belegondolva, nem vagyok anyának való. Nem mondom, hogy ne vállalj vele gyereket, csak azt, hogy ne várj csodát attól, hogy lesz, nem fog megváltozni a Föld forgása.

Már ha a kétely felmerült, akkor ennek kampec.

Az én férjem is nagyon türelmetlen ha sír a gyerek. Vagy most, hogy dackorszakos. DE ezen kívül rengeteget foglalkozik vele és mi vagyunk mindig az elsők. Egyszerűen nem bírja jól kezelni egyből idegbajos. Megfogom elküldöm ilyenkor én rendezem. Szerintem nincs tökéletes férfi. Elfogadtam így.

Saját gyerek más. Azért arra készülj fel, hogy a gyereket leginkább magadnak szülöd, a férfi esetleg az anyagi hátteret szolgáltatja. A legtöbben visszavonulnak, ha a gyereknevelés kerül szóba. Tehát ha beteg, hisztizik, nyűgösködik, akkor az a te gondod lesz.

Egyrészt a saját gyerek más. Másrészt a férfiak nagy része inkább 2-3 éves kor körül tud már jobban szót érteni a gyerekekkel.

A saját gyerek más, hozzá kötődik és próbalja a szülő bármilyen módon sokszor kötélidegekkel megnyugtatni. Ha ismerős gyerek elkezd sírni, nyűglődni nálam az viszont még nekem mint gyakorlott anyuka is hót kellemetlen, én is inkább visszapasszolom a szüleinek mert ég a pofám ha más gyerek ordít a kezemben. :D Gondolom a férjed is rendkívül kellemetlenül érzi magát egy ilyen helyzetben.