Nálatok mennyire veszi ki apuka a részét a gyereknevelésből?

Jelenleg 14 hónapos a lányom és kb 2 hete mondthatom azt hogy többet foglalkozik vele. Rengeteget veszekedtem vele emiatt. Egy pelust nem cserélt ki, nem etette tényleg semmit. Végül inkább meg sem kértem. Most 2 hete pedig nem tudom mi ütött belé. Egyik napról a másikra magától pelust cserélt, etette és nagyon szépen játszik vele.

Hidd el nekem is már sűrűn a váláson járt az eszem mert már nem bírtam. Most pedig minden oké meglepően. Egyébként ha az mondja a párod hogy mert te vagy az anya akkor tedd hozzá hogy te meg az apa!

A gyerek körüli teendőket főleg én látom el. Ettem, pelusozom, stb. Most 3 hónapos.

A kezdetekben rengeteget segített a férjem. Sokat főzött és takarított. Vigyázott a kicsire amíg gyorsan lefürödtem.

Ma már szinte minden házimunkát meg tudok csinálni a kicsi mellett. Hétvégén néha segít a férjem.

De én nem is várok el tőle semmit. Ha valamiben van kedve segíteni, annak örülök. De szegénynek így is annyi dolga van. Jár dolgozni, a nagybevásárlást ő csinálja. És itthon is van mindig ezer dolga. Hol a kertben,hol a házban. Nem sok szabadideje van. Így én nem is várom el, hogy a babás dolgokat csinálja. Annyira nem is érzi biztosnak bennük magát.

Persze néha volt, hogy kicserélte a pelust. Fürdeni együtt szoktunk, az közös buli.

Más segítségünkre nekünk nincs, mindenki messze lakik.

Legtöbb családban ott kezdödik a probléma, hogy mikor megszületik a baba, és az apuka pelenkázik elöször vagy megfogja csak a gyereket az anya rögtön mint az anyatigris neki esik apukának.

Nem jól fogod, tedd alá a kezdet, ne szorítsd annyira, el ne ejtsd, nem jól adod rá a pulit, ne húzd meg a pelenkát annyira... Majd az apuka abban a pillanatban hátra fordul és gondolja, hogy akkor ez anyuka feladata nekem ezt nem kell.

De sok probléma jön a gyerekkorból. Mikor a 3 éves fiu ha megfog egy babát rögtön le van szólva, hogy te FIU vagy ne babázz. Jaj milyen már , hogy lányos színt választottál... Fiúk nem sírnak... Tipikus példa amivel a fiukból még az apai törödés szikráját is kiírtják(persze akiböl lehet).

Tenni két dolgot tehetsz. Ha amúgy is veszekedés lenne, akkor egyszerüen egyik hétvégén mondod neki, hogy elmész ott hagyod a babát 2 órára neki. Mond, hogy mindenképpen menned kell. A kiruccanást idözitsd alvás idöre, ekkor ha felébred kell csak vele lennie...

Én a helyedben megmondanám neki, hogy a gyereknek 2 szülője van, nem csak egy anyja, de ha ő ezt valóban így gondolja, akkor fogom magamat meg a gyereket és viszontlátásra, mert pont ugyanennyi segítségem lesz, ha elköltözöm, mint most, de legalább nem érzem szarul magamat, hogy a párom ennyire semmibe vesz.

Az én párom sem tökéletes, neki is mindig mondani kell, hogy most ezt csináld vele légyszi, vagy azt, de legalább megcsinálja.

Sajnos nálunk is ez a helyzet..de en már kezdem feladni,belefàradtam a konyorgesbe hogy legyen a fiával foglalkozzon vele.9 es 5 évesek a fiúk.Kezdetben azt mondta ne tud velük mit kezdeni mert kicsik.Majd ha nagyobbak lesznek akkor ellesz velük..hát..a nagy már 9 éves,értelmes okos kisgyerek,erdeklődne épp min ügyködik apa.De apa nem magyarázza el hogyan kell megszerelni a biciklit vagy lassan elmutogatni mi mire hogy való...én szerelem a biciklit velük,en jarok ki velük horgászni,en velem fociznak.A kicsi meg..minden nap olyan örömmel várja haza,majd a nyakába ugrik annyira örül neki.Gyors két puszi,egy ölelés,mi újság,és ennyi.A szívem kiszakad a helyéböl ilyenkor.Ha megkérik is hogy jatsz velünk gyors 1 kör társas (3 perc) egy kör uno (4perc)es ennyi volt a játék..o megy mert dolga van es jatszottak már eleget.Ha mi neki kezdünk valaminek 3 an van hogy úgy belemerulunk hogy 1 óra múlva is játszunk.Tervezett gyerekek voltak,azert visszagondolva régen se segített sokat de mostanában..Kértem,konyorogtem,kiabàltam már..de arra az 1 napra változik akkor valami,aztán ugyan olyan minden.Persze amig gyesen voltam elojott az is mert o dolgozik,fáradt en úgyis "csak" itthon voltam,meg a kedvencem,amikor kifakadtam hogy miért nem nézed meg a gyerek ellenorzojet sosem.."már ezt is nekem kell csinálni"?Tavaly osszvissz 2 szer nézte meg.Azt is mert mondtam neki.

Meg a nyáron kifakadtam anyosmnak sirva hogy mi a helyzet,ő nevetve (miközbe sirtam) hát igen aposom se segített neki semmit régen a gyerekekkel.Mert ő a férfi,aki eltartja a csalàdot.De hát ő is megtudott csinálni mindent egyedül...azt hittem naivan hogy talán rà szàmithatok.Kicsit segitene.Múltkor aposom kérdezte mi a baj,látta hogy nem oké valami,mondtam mi van..akkor meg ő mesélt..hogy a ferjem es a tesoja volt hogy egész nyáron a nagyszuloknel volt,de végig,hogy aposom meg anyosom haladjon...csak visszagondolva hogy anyosom szegény egyedül csinált mindent..így már értem hogy könnyű volt.A másik meg hogy volt egy öreg ember aki partfogàsàba vette anno a férjem 8-9 évesen es vele bandàzott.Mentek erre arra,tanitgatta..de akkor hol volt aposom????Kur.a mérges vagyok rájuk,hogy ilyen ki.aszott torz egy család voltak.Mert ezt hozta a férjem is,es tízen év után mesélték el.Szegény apukám már nem él de ő egy igazi nagy betűs APA volt,imàdott velünk lenni,programozni,minket.Nemtudom mi lesz velünk,sanszos hogy nem fog változni..érzem,tudom..de ezt sose fogom megbocsátani a férjemnek hogy ilyen!!!!!!!

Bocsánat,hosszú lett de ezt nem mondtam még sose senkinek annyira szégyellem.

Amit utolsó ír az nagyon szomorú, de sajnos borítékolható lett volna ez, ha hamarabb tudja.

A volt barátom is ilyen volt sajnos, pont mint az apja. Nem lehetett számítani rájuk, ezt hozta el otthonról.

Nekem nagyon sokat segít a férjem.

Bár ő 8-17ig dolgozik és nem nagyon megterhelo munkát, valamint az én fizum és most a CSEdem is jóval több, mint az övé, így sosem kaptam ilyet hogy eltartana és ezért minden mást csináljak meg.

Előtte milyen volt? Csak mert nálunk a férjem előtte is mindent megcsinált a hazban.

Mondjuk most a háztartást én viszem természetesen.

Ahhoz a felvetéshez is szólnék, hogy mit látott otthon.

Őket az apja elhagyta 5 éves korában, utána 1x látta. Anyósom is elmondja, hogy semmi segítsége nem volt és hogy állítólag még egy puszit sem adott nekik soha az apjuk, ő mégis tok jó apa a kezdetektől.